Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
A régió gazdasága 193 A régió gazdaságának fő erőforrásai- kedvező természeti, éghajlati, domborzati, geológiai adottságok (magas agrár- és geotermikus potenciál, kedvező élettani hatású termálvízkincs)- kedvező közlekedésföldrajzi fekvés (Bécs-Győr-Pozsony)- a vállalkozások és a lakosság szempontjából kedvező helyi szolgáltatások és életkörülmények- magas szintű agrártermelés és élelmiszeripar- a magasan képzett munkaerő számának dinamikus növekedése- K + F koncentráció és innovációs potenciál (Mosonmagyaróvár)- erősödő gazdaság (elsősorban szolgáltatói szektor), fejlődő vásárlóerő, piac- attraktív telephelykínálat, a zöldövezeti fejlesztésre potenciálisan rendelkezésre álló területek kiterjedése- színes kulturális élet, épített és természeti környezet - nagy idegenforgalmi vonzerő, gyarapodó turisztikai infrastruktúra fejlesztések- erősödő térségmarketing, arculatépítés és kooperativitás (térségdiplomácia, hálózatépítés - számos település kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik) Említést kell tenni arról is, hogy a sikeres fejlődéshez annál lényegesen régióbarátabb kormányzati politika is szükséges, mint aminek tanúi voltunk a pozsonyi kormányzat részéről 2006 és 2010 között. A szlovákiai politikai életben 2010 nyarán végbement változás remélhetőleg javít majd az elmúlt négy évben nagyon megromlott magyar-szlovák kapcsolatokon, s az új szlovák kormány a régióban zajló gazdasági és társadalmi együttműködéshez segítő kezet nyújt. A térség gazdasági fellendülése ugyanis nagyban múlik azon, hogy határon átnyúló lehetőségei kihasználásával mennyire képes a fejlettségét növelni. Új lehetőségeket teremtene a gazdaság élénkítésében a tervezett R7-es dél-szlovákiai gyorsforgalmi út, amely nagymértékű hozzájárulást jelentene a közlekedés gyorsításához és biztonságához a régióban, valamint a 2011-től induló kompjárat Bős és Lipót községek közt, amely végre összeköti majd a Csallóközt és a Szigetközt. És persze nem szabad megfeledkezni a Dunáról sem, mely Európa egyik legjelentősebb vízi útvonala, s természeti adottságai temérdek kiaknázatlan lehetőséget rejtenek magukban. A régió északi és déli fele közti kohézióhoz nagymértékben hozzájárulna továbbá e két terület összeköttetésének infrastrukturális megerősítése, amiben jelentős segítség volna egy közúti híd megépítése. E beruházás által a közlekedési nehézségek a két part között csökkennének.7 A tárgyalt határtérség a közlekedési problémák megoldásával egymást kiegészítő, fejlődő, határon átnyúló, ténylegesen működő régióvá alakulhat (MTA RKK NYUTI 2008). A vizsgált agglomerációs régióban megvalósuló gazdasági folyamatoknál kiemelt célnak kell lennie, hogy valamennyi ágazat és üzem környezetkímélő legyen, az ökológiai szempontok nem szorulhatnak háttérbe a rövid távú gazdasági érdekek miatt. Erre nemcsak a régió lakosságának és környezetének védelme miatt van szükség, hanem mert a régióban található Európa egyik legnagyobb ivóvízkészlete (a régióbeli kutak jelenleg közel kétmillió ember vízszükségletét biztosítják, a távlati tervek pedig e szám többszörösével kalkulálnak), melyre 7 A Duna ausztriai szakaszán a hidak átlagosan 18 kilométerenként követik egymást. A kompos, kishajós átkeléssel szemben a híd előnye, hogy az időjárási, vízállási viszonyoktól függetlenül biztosítja a közlekedés lehetőségét.
