Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Lelkes Gábor: A régió gazdasága
194 Lelkes Gábor kincsként kell tekinteni, hiszen már napjainkban számos európai régió ivóvízhiánnyal küzd. A környezetbarát fejlesztések fontossága azért kiemelendő, mert az elmúlt négy évben két olyan beruházási kísérlet is történt a régióban, amely megvalósulás esetén a térség ivóvízkészletét nagyban veszélyeztetné. A lakosság és a környezetvédők először az osztrák Banner Baterien cég Egyházkarcsa kataszterében tervezett akkumulátorgyára ellen emelték fel a szavukat (az évente hatmillió akkumulátor legyártásához 50 millió kilogramm ólom és 12 millió liter kénsav feldolgozására lett volna szükség), majd pedig a Csallóközön át vezető kőolajvezeték megépítése miatt került sor széleskörű társadalmi összefogásra (a kőolajvezeték az osztrák Schwechat finomító ellátása végett épülne). Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a régió természeti környezetét nemcsak az újonnan tervezett ipari beruházások veszélyeztetik, hanem a hosszú évek óta itt működő vállalatok is okozhatnak környezetszennyezést (pl. a dunakiliti konzervüzemnek a Duna Zátonyi-ágába vezetett mosó- és hűtővize évek óta vita tárgyát képezi). A régió jövőbeli fejlesztési helyzetének értékelésekor ki kell emelnünk azt a tényt is, hogy az uniós és a schengeni övezeti tagság által nyújtott lehetőségeket megsokszorozza, hogy az államhatár olyan területeket választ szét, amelyek együttes fejlődését elősegíti a közös nyelv, a magyar, amely a szlovák oldal magyar lakosságának is anyanyelve, és szlovák lakosainak nagy része is különböző szinten beszél vagy legalább ért (MTA RKK NYUTI 2008; Horváth Lelkes 2010). Egy-egy régió gazdasági fejlődése nem csupán saját, endogén forrásaitól, hanem a szomszédos régiók gazdasági helyzetétől, fejlődésétől is függ. E tekintetben a vizsgált tér nagyon kedvező helyzetben van, ugyanis a közép-európai tér egyik legdinamikusabban fejlődő régiójának a szívében található, a Bécs-Budapest tengely mentén, közvetlen szomszédságában a nagyon jelentős gazdasági sikereket felmutató Győr és Nagyszombat fejlesztési és innovációs központoknak. Tehát elmondható, hogy a vizsgált szlovák-magyar határtérség a regionális szomszédságból profitál a spillover hatásnak köszönhetően, és a fővárost körülvevő agglomerációs gyűrű gazdasági teljesítményében várhatóan hamarosan megszűnnek a napjainkban még tapasztalható különbségek (Rechnitzer 1997). A vizsgált régió az elmúlt évtizedben számtalan új kihívással találta szemben magát, az európai tér változásával párhuzamosan olyan változások mentek végbe a térség fejlődésében, amelyek következtében átértékelődött a térség pozíciója. Összességében elmondható, hogy a régió gazdaságának jelenlegi állapota a fejlődés kedvező perspektíváját vetíti előre, a globális versenyben való helytállás eddig sikeresnek mondható. A terület a további sikerhez is kedvező adottságokkal rendelkezik, az egyik leginkább intenzifikálható együttműködési struktúrával jellemezhető határszakasz a magyar-szlovák határ mente (MTA RKK NYUTI 2008). Ugyanakkor a régiónak az elkövetkező gazdasági fejlesztések során kiemelt figyelmet kell fordítania a régió környezetvédelmi érzékenységére, mely a szolgáltatásokkal és a közlekedési rendszerekkel szembeni igények változása mellett az egyik legnagyobb kihívás, amivel szembe kell néznie. Sikeres gazdasági fejlődéséhez továbbá elengedhetetlen a humán erőforrás minőségének javítása, az innováció. A gazdaság valamennyi területén: a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásokban egyaránt szükséges a vállalkozások innovációs képességének az erősödése, javítva ezzel termékstruktúrájukat és termelékenységüket. S ugyanígy nélkülözhetetlen egy széles partnerségi és kooperációs rendszer, amelybe a térség önkormányzatai és gazdasági szereplői egyaránt aktívan bekapcsolódnak.8 A partnerség nem kizárólag finanszírozási 8 A régiók sikeres piaci szereplése érdekében nem lehet elégszer hangsúlyozni a helyi szereplők közreműködésének fontosságát.
