Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Prileszky István: Közforgalmú közlekedés a határon átnyúló agglomerációban
170 Prileszky István Malínöw !áioslavov Qwafiká " ■. Lužriá ..ü . Kíimkwo P*ma Du'aiS fÄtói r*j ideírni Kó,/H^ „ MN*1 Í asamti89v-órt>vái' lükSsok' «Ara. A közszolgáltatási jellegű határon átmenő fán, m-mOXf <«j*» Tur» priš»ä k4Ľ UMŕf^pn Dunai Horné Őreidévé P«6d Mf Rçhovc» tnäoH Krata^ ' 6aka Sn^ikiu. Gatoei 4.3. Hajózás A közúti forgalom túlzsúfoltsága miatt egyes agglomerációkban a vízi közlekedési lehetőségek felhasználása is szóba jöhet. Esetünkben Rajka-Pozsony viszonylatában áll rendelkezésre vízi út, ennek hátránya ugyanakkor az, hogy a lehetséges kikötési hely Rajkán távol van a településtől. Mivel a közúti kapcsolat ebben a viszonylatban kifejezetten jó (autópálya), agglomerációs utazásokra hajójáratok létesítése nem tűnik ésszerű megoldásnak. Turisztikai célokra való igénybevétele azonban elképzelhető. 5. Az EGYSÉGES AGGLOMERÁCIÓS KÖZLEKEDÉS KIALAKÍTÁSÁHOZ MEGOLDANDÓ SZABÁLYOZÁSI FELADATOK A jelenlegi szabályozásban a határokon át közlekedő, menetrend szerinti közforgalmi közlekedési közszolgáltatás létrehozása csak a két ország illetékes szerveinek együttműködésével valósulhat meg. Az ennek során megoldandó fő kérdések a következők: a) A reciprocitás kérdése A határon átnyúló jelleg mindkét érintett ország számára előnyökkel jár. Kérdés azonban, hogy ezek az előnyök milyen mértékben jelentkeznek a két félnél. Esetünkben az agglomerációs vonzásból származó utasok célpontja Pozsony, és feltehető a kérdés, hogy vajon egyforma mértékü-e az érdekeltsége mindkét országnak abban, hogy ezek az utazások megtörténjenek
