Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén
Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére...137 A külföldiek ingatlanszerzésének néhány szabályát is érdemes megemlíteni, hiszen a letelepedés adott esetben ingatlanvásárlási szándékkal is ötvöződik. Hazánkban a 7/1996. (I. 18.) Kormányrendelet tartalmazza a külföldiek ingatlanszerzésére irányadó rendelkezéseket, melyek a rendszerváltás óta lényegesen szigorodtak. Az alábbiak szerint engedélyhez kötött szerzésről van szó, az idevonatkozó hatáskört a Regionális Államigazgatási Hivatal gyakorolja: 1. § (1) Termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy magánszemély általi — öröklésen kívüli - megszerzéséhez szükséges engedélyt a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. 2. Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha- külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló tvr. (1976. évi 24. tvr.) alapján szerezték meg- a külföldi a tulajdonában lévő ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli- vagy a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése- vagy a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik. Az eddigiektől eltérően, ha az idegen állampolgár gazdasági tevékenység végzése céljából tartózkodik hazánkban, az ingatlanszerzést engedélyeztetnie kell mint önálló vállalkozóként Magyarországon letelepedő külföldi természetes személynek, feltéve, ha ez közvetlenül szükséges annak a gazdasági tevékenységnek a folytatásához, amely végett letelepedett. Ha a külföldi vállalkozási tevékenységét hazánkban befejezi, az arra való jogosultság megszűnését követő egy éven belül köteles az ingatlant elidegeníteni vagy tulajdonjogának fenntartását a hivatal vezetőjénél kérelmezni. A szabályozásból kiviláglik, hogy az EGT-állampolgárok ingatlanszerzésének jogi alapja erősen korlátozott, másrészről kizárólag államilag kontrollált módon lehetséges. Az illetékes hivatal kikéri az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat polgármesterének a véleményét abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés vajon sért-e önkormányzati érdeket. Ebből arra következtetünk, hogy az érintett helyhatóság minden esetben tudomást szerez az ingatlanszerzésről. A szlovák állampolgárok tekintetében a lakhelyet adó önkormányzat szempontjából lényeges, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával kapcsolatos eljárásban jelenti be (1992. évi LXVI. Törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról). A lakhely bejelentése azonban nem feltétlenül párosul ingatlanszerzéssel, bérlemény is tárgyát képezheti az eljárásnak. Ha külföldinek nincs saját tulajdonú ingatlana, a lakcímbejelentési eljárásban a befogadott polgár tekintetében szállásadó- a magánszemély tulajdonában lévő lakás tulajdonosa vagy haszonélvezője- az általa bérelt lakásra nézve a bérlő- stb. Végül idézzük az EK alapító szerződését, a maastrichti szerződést, aminek értelmében az uniós polgárság kiegészíti és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot (II. cím 9. cikk). Az uniós polgárok jogosultak a) a tagállamok területén szabadon mozogni és tartózkodni b) választásra jogosultak és választhatók a lakhelyük szerinti tagállam európai parlamenti és helyhatósági választásain ugyanolyan feltételekkel, mint az adott állam állampolgárai (II. cím 20. cikk).
