Hardi Tamás et al. (szerk.): Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén (Győr-Somorja, 2010)
Somlyódyné Pfeil Edit: Közigazgatási eszközök a szuburbanizáció hatásainak kezelésére a pozsonyi agglomeráció területén
SOMLYÓDYNÉ PFEIL EDIT Közigazgatási eszközök a szubur-BANIZÁCIÓ HATÁSAINAK KEZELÉSÉRE A POZSONYI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETÉN 1. Bevezetés A tanulmány tárgya a Pozsonyi agglomeráció magyar oldalán a szuburbán települési folyamatok által felvetett problémák jogi szabályozásának, illetve a megoldás közigazgatási eszközeinek a feltárása. A kiindulópontot az a látszólag egyedülálló helyzet képezi, miszerint a szlovák főváros agglomerációja átnyúlik a Magyar Köztársaság területére, vagyis a szlovák állampolgárok az olcsóbb megélhetési feltételek kihasználása érdekében átköltöznek hazánkba, majd naponta visszaingáznak Szlovákiában lévő munkahelyükre. Ez a népességmozgás elsősorban a Pozsonyi régió alcentrumát alkotó Mosonmagyaróvár várost és annak jó életminőséget biztosító szuburbán zónájának településeit érinti. Következésképpen a beköltöző szlovák állampolgárok a lakhelyül szolgáló önkormányzatok működésével összefüggésben számos kérdést vetnek fel, amelyeknek tisztázása és szükségképpen kezelése együttműködést igényel az érintettektől. Az AGGLONET projektnek ily módon átfogó célja - határon átnyúló jelleggel - az önkormányzatok közötti együttműködési hálózat létrehozásának vizsgálata a közös problémák orvoslására. 2. A HATÁRON ÁTNYÚLÓ MOBILITÁS NEMZETKÖZI KONTEXTUSA A határon átnyúló mobilitással az Európai Bizottság foglalkoztatási és társadalmi ügyekért felelős direktorátusa is foglalkozott, az idevonatkozó tudományos riport lényegében kijelöli számunkra a kérdéskör helyét (Nerb et al. 2009). Tény, hogy az Európai Unió területén a határon átnyúló ingázás volumene folyamatosan növekszik, a 2006-2007-es években az ingázók száma 780 ezer fő volt. Egyértelműen elválasztandó egymástól a migráció és mobilitás fogalma, hiszen míg a mobilitás a foglalkoztatottak nagyobb részét érinti, addig a migráció során olyan fundamentális döntések születnek a munkavállalók részéről, melyeknek következménye mind a munkahely, mind pedig a lakóhely megváltoztatása. Ehhez képest a tanulmány fókuszában álló mobilitás fogalma a határon átnyúló viszonylatban kétféle nézőpontból vizsgálható. Megkülönböztetendő a — kiingázás, amikor az ingázó elhagyja a saját országában lévő lakóhelyét azért, hogy a szomszédos államban dolgozzék — visszaingázás, amikor az ingázó egy szomszédos országból közelíti meg saját államának a munkaerőpiacát (Nerb et al. 2009, 17).
