Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)

Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség

ARANY ALBERT LÁSZLÓ ÉS A CSMNDSZ A jogfosztottságból származó negatív élmények és a magyar kisebbség sorsa iránt érzett felelősség Arany Albert Lászlót, a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség vezető személyiségét a szlovákiai magyar ellenállás egyik legbefolyásosabb személyévé emelte.17 18 19 20 A csaknem fél tucat szervezett, illetve spontán ellenállási mozgalom közül a feltörekvő kommunista hatalom számára a legnagyobb veszélyt éppen a Csehszlovákiai Magyar De­mokratikus Népi Szövetség jelentette. Az egyéni kezdeményezéseken túl 1947-től egy szé­les, Dél-Szlovákia magyar etnikumú területét felölelő értelmiségi mozgalomról volt szó, amely keresztény-nemzeti beállítottságával méltán számíthatott a legnagyobb támogatott­ságra. Nem csoda, hogy Arany, aki élete során mindig is a keresztény alapértékekre támasz­kodott, személyes meggyőződése alapján kapcsolódott be a mozgalom földalatti munkájá­ba, és vált spontánul annak vezéregyéniségévé. A mozgalom megalakítása közvetlenül nem kapcsolódik Arany nevéhez. Paksi László és a körülötte álló fiatal egyetemisták, katolikus papok, református lelkészek 1945-1946 fordulóján előbb Délnyugat-Szlovákiában, majd ki­egészülve az ún. keleti csoporttal, 1946 tavaszán alakították meg a Népi Szövetséget. Az eddig ismert források szerint a keleti csoport által kiadott Észak Szava 1946. május 14-én megjelent 12. száma már a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség hi­vatalos időszaki közlönyeként jelent meg. A Népi Szövetséget ekkor a Varró István, Krausz Zoltán, Hajdú László és Gömöri Zoltán által képviselt rozsnyói csoport alkotta. A Paksi László, Arany Albert László és Mészáros Gyula által képviselt csoport kezdetben még Sza­­latnaiékkal kereste a kapcsolatot.'* Csak feltételezzük, hogy a Szalatnaiékkal való szakítás összefügg Arany eltávolításával az Akadémiáról. A nyugati és a keleti csoport összevonásá­ra és tevékenységük koordinálására, szorosabb együttműködésére - Hentz Zoltán szerint - 1946 nyarán került sor.15 Ekkor bízták meg Hajdú Lászlót két köipecsét elkészítésével is. Arany, az állásából elbocsátott megbízhatatlan közalkalmazott, szakmai tevékenysége mellett nagy részt vállalt a csoport illegális munkájában. Később, október 1-jétől új állását kockáztatva a Szlovák Egyetem falai között szervezte meg a csoport találkozóit és megbe­széléseit, melyeken rendszeresen Paksi, Mészáros, Hentz és Lipcsey Gyula vettek részt. Henzt és Lipcsey a csoporton belül összekötői szereppel voltak megbízva. Éppen Hentz volt az, aki révén aprólékosan megismerte Arany a keleti csoport sokrétű tevékenységét. Azon túlmenően, hogy illegális kiadványukkal (Észak Szava) pontos információkkal látták el a szlovákiai magyar kisebbséget, hozzáláttak a magyarságot ért sérelmek felméréséhez, do­kumentálásához, sőt jelentős szociális tevékenységet fejtettek ki a rászorult lakosság köré­ben. Hajdú László és Vízvári László rozsnyói református tiszteletes 16 kocsi tüzelőfát és egy kocsi élelmiszert gyűjtött és osztott szét a Gömörben a magyarok között.2" Arany Hentzet azon kívül, hogy szintén rozsnyói származású volt, mint volt diákját is jól ismerte. Pozsonyban állandó kapcsolatban voltak, de azon kívül is. 1946 karácsonyán, az is­kolai szünet alatt Arany hazautazott édesanyjához Rozsnyóra. Ott újra meglátogatta őt 17 A CSMDNSZ tevékenységéről lásd Tóth László (szerk.): „Hívebb emkékezésül...” 1. m. 142-146., 255-278. és Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. I. m. 538-548. 18 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/2. (Hentz. 1949. február 28-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján.) 19 Uo. 20 Uo. 1004/1. (Arany 1949. március 5-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján.) 89

Next

/
Oldalképek
Tartalom