Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Bukovszky László: Arany Albert László és a Csehszlovákiai Magyar Népi Demokratikus Szövetség
BUKOVSZKY LÁSZLÓ Hentz, és ismertette vele a rozsnyói csoport, konkrétan Krausz és Varró tevékenységét, és támogatásukra kérte. Krausz és Varró ekkor Párizs felé tartva már Ausztria területén volt. Mindszenty bíboros anyagi és erkölcsi támogatását élvezve Svájcban és Párizsban a nyugati közvélemény figyelmét szerették volna felhívni a szlovákiai magyarságot ért sérelmekre a második világháborút lezáró párizsi béketárgyalás ülésének idején.21 Arany a találkozón - feltételezhetően a nyugati csoport nevében - nem utasította el az együttműködést. Krausz és Varró tevékenységével kapcsolatosan azonban voltak ellenvetései. Néhány nap múlva Hentz Hajdú Lászlóval kereste fel Aranyt. Hajdú, aki kiváló műszaki ismeretekkel rendelkezett, nagyon jó benyomást gyakorolt rá. Megbeszélésükön elhatározták, hogy az ismeretségi körükben szereplő megbízható személyek közül megpróbálnak néhányat beszervezni az illegális szervezetbe. Választásuk dr. Csillik István, volt krasznahorkai községi jegyzőre, Kovács Gyula tornagörgői katolikus plébánosra és Vízváry László rozsnyói református tiszteletesre esett. Még Arany rozsnyói tartózkodása alatt, Kovácsot kivéve, Csillik lakásán találkoztak. A találkozón megegyeztek, hogy Arany irányításával fogják gyűjteni, dokumentálni a szlovákiai magyarságot ért jogtalanságokat a keleti végeken. A megbeszélésen szó esett arról, hogy az összegyűjtött információk egy memorandum alapját képezik majd, melyet Mindszenty érseknek fognak továbbítani.22 Varró és Krausz 1945-ben megkezdett adatgyűjtését ezzel szervezett formában a Népi Szövetség alaptevékenységévé emelték. Arany a karácsonyi szünetet követően visszatért Pozsonyba. 1947 tavaszán a maga 38 évével a mozgalom tényleges vezetőjévé vált. Mivel a Népi Szövetséget elindító Paksit az egyházi hatóság 1945 novemberében Nagycsalomijára helyezte át,23 s a később csatlakozó Csillik tudatában volt annak, hogy a közeljövőben a lakosságcsere keretén belül áttelepítik Magyarországra,24 a főleg fiatal értelmiségieket (főiskolásokat, papokat) magában foglaló mozgalmon belül Arany nemcsak korával, de műveltségével és szakmai-tudományos elismertségével vált a Népi Szövetségen belül azzá, amivé az események alakították. 1947 tavaszán Arany állandó kapcsolatban volt Hentzel, de Paksival is, aki gyakran meglátogatta őt Pozsonyban. Paksi ajánlására a csoport munkájába közvetlenül beavatták Mészáros Gyula szentmihályfai és Restály Mihály komáromi káplánt, akik neki - ti. Paksinak - unokaöccsei voltak.25 Hentz mindkettőjüket jól ismerte, hiszen már hosszabb ideje kapcsolatban voltak. Néhány hét múlva Arany találkozott Hentz lakásán Mészárossal. Mészáros feltehetően a Paksitól és Hentztől kapott információk alapján nagyon jól volt informálva a csoport ténykedéséről. Mivel a rozsnyói találkozó után Arany nem kapta meg a kívánt dokumentációs anyagot, Mészáros megígérte, hogy paptársain keresztül igyekszik majd azt összegyűjteni. Feltételezésünk szerint ekkor határoztak arról, hogy Pozsonyba összehívják a mozga-21 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004/4 és 1004/5. (Krausz 1949. február 11-i és Varró 1949. február 13-i kihallgatási jegyzőkönyve alapján.) 22 Uo. Arany 1949. március 5-i kihallgatási jegyzőkönyve; KV ŠtB BA 1949. március 24-én lezárt vizsgálati jelentése. 23 Dr. Paksit a belügyi szervek Balázs Istvánnal közösen 1947. január 23-án letartóztatták. A besztercebányai Kerületi Bíróság fogdájából 1947. február 19-én engedték szabadon. 24 Csilik 1947 őszétől a magyar áttelepítési szervek szolgálatában volt. Családjával együtt 1948. november 9- én telepítették át Rozsnyóról Magyarországra. 25 A ÚPN, XII. Správa ZNB a KS ZNB S-ŠtB v Bratislave, V-1004, az Állambíróság 1949. december 30-án kimondott ítélete, 21. old. (A meghozott ítélet magyar nyelven közli közli Tóth László (szerk ): „Hívebb emlékezésül...” I. m. 255-277.) 90
