Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
SZARKA LASZLO KISEBBSÉGI ÖNVÉDELEM CSEHSZLOVÁKIÁBAN. A MAGYAR DEMOKRATIKUS NÉPI SZÖVETSÉG 1945-49 1945 őszén, amikor a potsdami konferencia után nyilvánvalóvá vált, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség egyoldalú kitelepítésére a prágai kormány nem kapja meg a nagyhatalmak hozzájárulását, a beneši dekrétumok és a Szlovák Nemzeti Tanács rendeletéi alapján állampolgári, vagyoni, szociális és nemzetiségi jogaitól megfosztott magyar kisebbséggel szemben a belső telepítések eszközéhez folyamodtak. Ez a gyakorlatban a csehországi kényszermunkára való tömeges és karhatalmi erővel lebonyolított elhurcolásokat, a Szlovák Belügyi Megbízotti Hivatal által 1946. június 17-én meghirdetett úgynevezett reszlovakizációt, valamint az otthonaikból elűzött és földjeiktől megfosztott magyarok helyére való szlovák betelepítést jelentette.' A csehországi kényszermunkára rendőri-katonai erőszakkal elhurcolt magyarok ügye néhány fiatal szlovákiai magyar lelkészt, egyetemistát arra indított, hogy szervezett mozgalmat alapítson a kisebbség sérelmeinek dokumentálására, a jogfosztottak és a magyarországi hivatalok tájékoztatására. Paksi László pozsonypüspöki katolikus káplán kezdeményezésére Hentz Zoltán és Lipcsey Gyula pozsonyi magyar egyetemisták 1945-1946 folyamán egész hálózatot építettek ki a dél-szlovákiai magyarlakta településeken. A hálózat, amelynek alapját a Pozsonyban, illetve a Budapesten tanuló szlovákiai magyar egyetemisták, valamint a fiatal katolikus káplánok és papok, református lelkészek alkották, rövid időn belül a Varró István, Krausz Zoltán és Hajdú László vezette gömöri — vagy ahogy ők nevezték magukat: keleti - csoporttal egészült ki.1 2 A Népi Szövetségnek kezdetben az volt a legfontosabb célja, hogy a jogfosztott szlovákiai magyar kisebbséget helyzetéről pontos információkkal lássa el. Ennek érdekében Lédecen és Pozsonyban Gyepű Hangja, Rozsnyón pedig Észak Szava címmel illegális újságot adtak ki.3 1 Kaplan, Karel: Csehszlovákia igazi arca 1945-1948, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1993. 110-113, 123-126, 132-140; Šutaj, Štefan: Maďarská menšina na Slovensku v rokoch 1945-1948. Veda, Bratislava 1993. 63-66, 73—78, 82-92 etc; Uő: Reslovakizácia: Zmena národnosti časti obyvatelstva Slovenska po II. svetovej vojne), Spoločenskovedný ústav SAV, Košice 1991. 9-24; Jnaics Kálmán: A honatalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után 1945-1948. Hunnia Kiadó Kft. 1989. (Harmadik javított, 1. magyarországi kiadás) 197—209, 249—258. etc; Vadkerty Katalin: A reszlovakizáció, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1993. 9-16; Uő.: A Deportálások. A szlovákiai magyarok csehországi kényszerközmunkája 1945-1948 között. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1996. 11-16, 36-49; Uő.: A belső telepítések és a lakosságcsere, Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1999. 36-49. 2 Iratok a csehszlovákiai magyarok 1945-1948 közötti történetéhez. MTA Kisebbségkutató Intézet Archívuma (tovább: KIA) 2001/4. - Tóth László (szerk.): „Hívebb emlékezésül...“ Csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből 1945-1948. Kalligram Könyvkiadó, Pozsony 1995. 255-278. 3 A két egy-két oldalnyi lapot kezdetleges másolási technikával készítették és a Szövetség tagjai jórészt személyesen, illetve postai küldeményként terjesztették. 505
