Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. Lászlóról szóló írások
SZARKA LÁSZLÓ A Szövetség kezdeti tevékenységéről a Tóth László szerkesztésében megjelent dokumentumkötet, valamint a visszaemlékezések alapján alkothattak képet az érdeklődők.4 A mozgalomhoz 1946 folyamán csatlakozott Arany Albert László, aki - különösen a mozgalomba bekapcsolódott pozsonyi egyetemisták és a Pozsony-környéki katolikus lelkészek közt - kezdettől fogva elismert tekintélynek, természetes irányító személyiségnek számított. 1947 májusában a Szlovák Egyetem magyar szemináriumának helyiségében ő szervezte meg az a találkozót, amely egyebek közt arról döntött, hogy Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség jogvédő tevékenységét kérdőíves adatgyűjtéssel alapozzák meg. Ugyancsak itt határozták el azt is, hogy a magyarországi kapcsolatteremtésben elsősorban Mindszenty József, esztergomi hercegprímás folyamatos tájékoztatására helyezik a hangsúlyt, s rajta keresztül próbálják informálni a szlovákiai magyarok helyzetéről a nyugati nyilvánosságot is. Az Arany Albert László tudományos munkásságát ismertető kiadványok, illetve a mozgalom vezetőit bemutató publicisztikai írások további fontos adalékokkal szolgálnak a Szövetség történetéről.5 Az alábbiakban előbb a Népi Szövetség két illegális lapjának fennmaradt példányai alapján arra keressük a választ, milyen álláspontra helyezkedtek a két csoportot alkotó fiatal szlovákiai magyar értelmiségiek a reszlovakizáció, a kitelepítések, illetve a lakosságcsere kérdésében, s miben látták a jogfosztott helyzet megszüntetésének lehetőségét. Tanulmányunk második részében pedig a Szövetség munkatársainak magyarországi kapcsolatteremtő munkáját tárjuk fel. A GYEPŰ HANGJA ÉS AZ ÉSZAK SZAVA A pozsonyi magyar gimnazisták és egyetemisták körében jól ismert Paksi László, pozsonypüspöki katolikus segédlelkész kezdeményezésére 1945 nyarán Lipcsey Gyula és Hentz Zoltán 1946 folyamán húsznál több alkalommal illegális lapot jelentettek meg Gyepű Hangja címmel. A kezdetleges technikai eszközökkel előállított egy-két oldalas lapot Hentz Zoltán szerkesztette, s ő szerezte be a szükséges papírt, festéket. Lipcsey Gyulával ketten készítették a sokszorosító gépet. 1946 tavaszán a csetneki születésű Hentz Zoltán Rozsnyón felkereste Krausz Zoltánt, Varró Istvánt és Hajdú Lászlót, s megegyezett velük, hogy a dél-szlovákiai magyar lakta területek keleti részein Észak Szava címmel szintén kiadnak egy illegális lapot.6 A két lap a fennmaradt példányok tanúsága és Lipcsey Gyula, illetve Hajdú László visszaemlékezése szerint szorosan együttműködött egymással.7 Az Észak Szava 1946. június 20-án megjelent 4 Tóth László (szerk.): „Hívebb emlékezésül...“ id. m. 142-146, 255-278. 5 Turczel Lajos: Kapcsolatom Arany A. Lászlóval, Regio (1) 1990. 1.90-95. - Arany A. László emlékkönyv. Nyitra 1993. (=Anyanyelvi Füzetek 1.) Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága, Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztika Tanszéke, Nyitra 1993. Arany A. Lászlót a pozsonyi magyar értelmiségi ellenállók Szalatnai Rezső által irányított csoportja, a Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottsága súlyos vádakkal illette: a Bizottság két dokumentuma is azt állította Aranyról, hogy a világháború utolsó évében együttműködött a szlovákiai Magyar Párt nyilasbarát szárnyával szimpatizálók csoportjával. Ennek a vádnak azonban eddig semmilyen bizonyítéka sem bukkant fel. Vo. Tóth László (szerk): „Hívebb emlékezésül...“ 6 A két lap fennmaradt példányait, illetve azoknak a Népi Szövetség elleni vádemelés alkalmával készült szlovák fordításait ld. Szabó Károly: A magyar-csehszlovák lakosságcsere története I-III. Kézirat. Budapest 1981. Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára Fond 193. A fennmaradt példányok másolatait ld. még MTA K1A 2001/4. A Szövetség nyugati csoportja által megjelentett Gyepű Hangja című lapból mindössze a 14. szám két változata és szlovák fordítása áll rendelkezésünkre, a keleti csoport által kiadott Észak Szava 15 száma került eddig elő. 7 A Népi Szövetségről Otthontalan emlékezet címmel 2001-ben készült dokumentumfilm interjúanyaga. MTA KIA 2001/5. 506
