Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Tanulmányok - Simon Attila: Arany Albert László élete és kora
SIMON ATTILA A magyarsága miatt ért sérelmek és megaláztatás érlelték meg Aranyban azt az elhatározást,43 hogy aktívan is bekapcsolódjon a szlovákiai magyarok illegális jogvédő munkájába, s belépjen a legszervezettebb és leginkább határozott koncepció szerint működő illegális szlovákiai magyar szerveződésbe, a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségbe (CSMDNSZ). Arany a szlovákiai magyarokat ért üldöztetés kezdetén, 1945 nyarán létrejött CSMDNSZ-vel saját bevallása szerint 1946-ban került kapcsolatba, s hamarosan a csoport egyik vezetője lett. A Népi Szövetség - melynek tevékenységével kapcsolatban részletesebben a Bukovszky László jelen kötetben található tanulmánya foglalkozik - információkkal látta el a szlovákiai magyarokat, a reszlovakizálás elutasítására bíztatta őket, valamint tájékoztatta a magyarországi és a nyugati közvéleményt a szlovákiai helyzetről. A csoport tevékenysége azonban a csehszlovák hatóságok látókörébe került, noha a CSMDNSZ tagjainak letartóztatására csupán 1949 tavaszán, a Mindszenty-per kapcsán került sor.44 Aranyt 1949. március 2-án tartóztatták le, majd másnap vizsgálati fogságba helyezték, amelynek idején a pozsonyi Kerületi Bíróság fogdájában tartották őrizetben.45 A több hónapos vizsgálatot követően a pozsonyi kerületi bíróság a szlovákiai magyarok ellen folytatott legnagyobb szabású per folyományaként 1949. december 30-án hirdetett ítéletet a CSMDNSZ tagjai fölött. Arany az összes elítélt közül a legsúlyosabb büntetést kapta: főbüntetésként 8 évi fegyházra és 100 ezer korona pénzbüntetésre, mellékbüntetésként pedig polgári jogainak elvesztésére ítélték. Aranynak a börtönben eltöltött éveiről eddig vajmi keveset tudtunk. Jelenlegi ismereteink szerint a letartóztatásától számítva 6 évet és két hónapot töltött Csehszlovákia különböző börtöneiben a sztálinizmus legvadabb tombolásának idején, amikor hozzá hasonlóan a tízezrek veszítették el politikai okokból a szabadságukat. A politikai foglyok nagy része az 1948. október 25-i elfogadott 247/48. sz. törvény alapján létrehozott ún. kényszermunkatáborokba került, amelyeket elsősorban a munkaerőhiánnyal küszködő ipari létesítmények (bányák, kohók, nagy építkezések) mellett hoztak létre. Arany büntetésének első 3 évét a lipótvári börtönben töltötte, ahol többek között Esterházy János rabtársa volt, majd 1953 elején egy hónapra Illavára szállították át. Innen az Eszak-Morvaországban található Jakubčovice község mellett létesített munkatáborba került. Itt a mintegy 200 rab a helyi kőbányában dolgozott, ahol Aranynak naponta 8-10 kocsinyi, vagyis mintegy 1,5 tonna követ 43 Akkori lelkiállapota még az 1964-ben, a prágai legfőbb ügyészhez a rehabilitációja ügyében benyújtott töredékesen fennmaradt panaszlevelének alábbi részletéből is kiviláglik: „Mint a fuldoklók kapaszkodtunk bele minden lehetőségbe [.../ voltunk Benešnél és a megbízottaknál, Rákosinál és a rabbinál, de eredménytelenül. Ezért mint állampolgárságukat vesztett személyek, akik tiltakoznak a fenti cselekedetek ellen, 1948-ban kérelmet nyújtottunk be a csehszlovák és a magyar kormányhoz és az Egyesült Nemzetek Szövetségéhez, amelyben minimális emberi jogaink betartását követeltük. " Fórum Kisebbségkutató Intézet, Arany A. László hagyatéka. 1. doboz, Hájnost Aranya Ladislava a Lipcsey Júliusa pre porušenie ľudskej a socialistickej zákonnosti. 44 A Népi Szövetséggel kapcsolatban lásd még Szarka László: Az 1945-1948. évi kényszertelepítések története és emlékezete. In A szlovákiai magyarok kényszertelepítéseinek emlékezete. 1945-1948. Szerk. Szarka László. Komárom, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet-Kecskés László Társaság, 2003, 9-24.; uő: A kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában. A magyar demokratikus Népi Szövetség 1945-1949. In Ablonczy Balázs et al: Hagyomány, közösség, művelődés. Tanulmányok a hatvanéves Kása László születésnapjára. Budapest, BIP, 2002, 538-548. 45 SOBA, Fond Štátny súd 1949, 50. doboz, Or III. 83/49, Trestná vec Františk Bokor. 36
