Tóth Károly - Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (Somorja, 2007)
Arany A. László művei
KOLON NYELVJÁRÁSÁNAK FONOLÓGIAI RENDSZERE vagyis attól, hogy a rendszerben mely hangképző sajátságok alkotnak a részleges azonosság mellett ellentéteket. A fonéma releváns hangsajátsága résztvesz a szembeállított fonémák ellentét-rendszerében. A részvétel lehet pozitív, vagy negatív, tehát a hangsajátság jelenlétével vagy hiányával is alakulhatnak ellentétek. Ezért a fonémát tisztán negativen is meghatározhatjuk. így pl. a magyar irodalmi nyelvben és Kolon nyelvjárásában is csak negatív meghatározását tudjuk adni a [h] és [/] fonémának. B) AZ ELLENTÉTEK RENDSZERE 1. Az ellentétek viszonya az egész rendszerhez A fonológiai rendszer a releváns hangsajátságok ellentétének viszonyhálózata. A fonémának tehát nem minden hangképző sajátságuk releváns, hanem csak azok, amelyek bekapcsolódnak a disztinktív hangsajátságok rendszerébe, tehát azok, amelyekből az ellentétek rendszeres viszonya tevődik össze. Ellentétet azonban csak azok a valóságok alkotnak, amelyeknek van némi közös alapjuk, tehát csak a részleges azonosság, illetőleg ellentét körülménye forog fönn. Ha nem volna semminemű közös tulajdonságuk, akkor nem alkothatnának ellentétet. A „szemüveg” és a „hatvány” nem képezhetne ellentétet, mert teljesen különböző valóságok. Az ellentétbe állítható valóságoknak tehát némi közös vonással kell bírniok. A nyelv disztinktív rendszerében a legszélesebb közös alapot a fonációs alap képezi. E legszélesebb fonációs alapon aztán további közös és ellentétes vonások teszik lehetővé a részleges ellentét-rendszerek kialakulását.75 Minden ellentét-rendszernek, tehát minden jelrendszernek és így a nyelv ellentét-rendszerének is két alapvető ténye van: 1. az egydimenziós és 2. a többdimenziós ellentétviszony. Az egydimenziós ellentétben a ellentét-párnak közös elemeit, hangsajátságait csak e két ellentéttagban találjuk meg. A rendszer többi ellcntétviszonyában és tagjában ez a hangsajátság ismeretlen. A többdimenziós ellentét hangsajálságait nemcsak egy ellentét-párban találjuk meg, hanem a rendszer több tagjában is. így a [t:d] ellentét a magyar nyelvben egydimenziós, mert közös vonásukat, a dentális zárat egyetlen más magyar mássalhangzós fonémapárnál sem találjuk meg. (Az ellentét-viszony a két zárhangnak zöngétlen, illetőleg zöngés mivoltában van.) A magyar irodalmi nyelvnek és Kolon nyelvjárásának egydimenziós mássalhangzós ellentétei pl. ezek: [p-b,f-v, t-d, ty-gy, sz-z, s-zs, c-dz, cs-dzs, k-g]76 stb. A mássalhangzós fonémák száma Kolon nyelvjárásában 26, tehát a lehetséges viszonyok száma 325. Ebből 23 egydimenziós a többi többdimenziós. Van két olyan fonémája, amely nem áll egydimenziós ellentétben. A többdimenziós rendszerben azonban részt kell vennie minden fonémának. Egy mássalhangzós fonéma 25 ellentétviszonyban áll, ebből azonban legfeljebb három egydimenziós. A fonéma fonológiai tartalmának, vagyis a disztinktív hangsajátságának megállapításában az egydimenziós ellentétek a legfontosabbak.77 75 TRUBETZKOY, Grandzüge, 59. 76 Az [/, ly, i: m, n, ny, h,j\ fonémák az egydimenziós zöngés-zöngétlen korreláció szempontjából természetesen semlegesek. Vo. LAZICZIUS, Bevezetés a fonológiába, 48. 77 TRUBETZKOY, Grundzüge, 69. 137
