Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

A turisztikai szolgáltatások mellett azonban számos egyéb falu- és térségi szintű koncepció és terv létezik, amelyek megvalósításáért eró't és energiát nem kímélve, évek óta küzd a község vezetése, élén a polgármesterasszony. De vajon reális tervek ezek? Valóban turisztikai, oktatási és kulturális központtá válhat-e ez a 770 fős kistelepülés? Meg tud-e birkózni a falu az alacsony végzettségű emberek munkába állításának, a képzett fiatalok otthontartásának feladatával? Ezek a kérdések izgatják a falu vezetőit, lakóit, és persze, ebből következően minket, kutatókat is.

„Azelőtt ott volt Kende báró, azután meg a téesz, és mindent megmondott, hogy mettől meddig.”

Hadházy Pál református lelkész 1932 és 1975 között Túristvándiban teljesített szolgálatot, és írt a faluról egy néprajzi dolgozatot, melyet a Jósa András Múzeum adott ki. A község történetének vázlatos bemutatásakor legfőképpen e munkára támaszkodunk.10 Hadházy szerint Túristvándi társadalma az 1930-as években három rétegből állt.11 A lelkész a falu „vezető rétegébe” nyolc gazdacsaládot sorolt. „Közülük került ki a főbíró, törvénybíró, a községi képviselő-testület, s nem utolsósorban ők voltak az egyházközség vezetőségében, így a presbitériumban és az iskolaszékben is” (Hadházy, 1986:47). A második réteget a kisparasztok képezték, akiknek körülbelül 5—15 hold földjük volt. A harmadik csoportba tartozott a falu nagy része (75%-a): az 1—4 hold közötti törpebirtokkal rendelkező napszá-10 Az ő kutatásai alapján tudjuk, hogy az első írásos forrás, melyben Túristvándit Túr néven megemlítették, az 1142-ben keletkezett Váradi regestrum volt, de azt nem lehet biztosan tudni, hogy a Túr nevű település valóban a mai település helyén feküdt-e. A 12. században Kulchey ispán építette meg a Cégényi kolostort, melynek birtokai közé tartozott Túr is. A település a 13. században a Culchey családból származó Istvánról kapta az Istvándi nevet, ami azt jelentette, hogy „Istvánkáé”. A Kölcsey család cégényi Kende ági leszármazottja volt báró Czégényi Kende Zsigmond, aki Túristvándiban lakott, és akinek Cégényben, Fehérgyarmaton, Csekén, Fülesden, Sonkádon és Tiszakóródon is voltak birtokai, összesen közel 7400 hold nagyságban. A báró 1933-as halála után birtokait négy gyermeke örökölte, az Istvándi uradalom György nevű fiáé lett, aki már nem Istvándiban, hanem Cégénydányádon élt egészen 1945-ig. (Hadházy, 1986:44—46)

11 A falu határának területe 2902 katasztrális hold volt, ebből Kende Zsigmond báró 1800 katasztrális holdat birtokolt. A falusiak között egy 150 katasztrális holdas, két 80 katasztrális holdas, egy 30 és öt 20 katasztrális holdas gazda volt, a maradék 550 katasztrális hold a kisparasztok között oszlott meg, akik átlag 2—8 hold közötti földet birtokoltak (Hadházy, 1986:44).

47