Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

mosok, valamint a földnélküli zsellérek.12 A néprajzi leírásban külön csoportként szerepel a diplomával rendelkező' értelmiség, amelyhez a falusi tanítók és papok tartoztak, valamint a lelkész említést tesz öt zsidó családról is.13 Az 1930-as években Túristvándiban öt cigány család is élt, akik a falun kívül, a Túr partján kis kunyhókban összezsúfolva laktak, főként muzsikálással keresték kenyerüket, ezért „úri cigányoknak” hívták őket.

A falu társadalmától elkülönülten, szigorú hierarchia szerint élt, működött a Kende-uradalom. Az uradalmi alkalmazottak közül a tisztségviselők (intéző, ispán) voltak a legkiváltságosabbak, őket követték a belső cselédek („prádés” kocsisok, inasok, szobalányok, kertészek és mesteremberek), majd a gazdák, béresek, lovászok, pásztorok következtek.

A népszámlálási adatok némiképp árnyalják a községben élő hajdani szemtanú társadalomrajzát. 1930-ban a mezőgazdasági népességhez sorolt 224 kereső valamivel több mint fele (52,2%) földnélküli mezőgazdasági munkás volt, a cselédsorban élők a keresők közel egyötödét (19,2%) alkották, s náluk alig valamivel volt nagyobb (23,7%) az önálló birtokosok csoportja.14 Gyáni Gábor szerint a harmincas években a státus meghatározásában a kis földbirtok nem játszott túl nagy szerepet, ugyanis „a napszámosok és a cselédek jelentős hányada is gazdálkodott azokon a tenyérnyi parcellákon, melyeket bérelt, vagy amit a bér naturális részeként saját használatra kapott (szegődményföld)” (Gyáni-Kövér, 2004:322). így tehát a napszámos és a kisbirtokos réteg életvitelét tekintve nem válik el élesen egymástól. A túristvándi társadalom széles talapzatát az 1930-as cenzus alapján nem a kisbirtokosok, hanem a földnélküli szegényparasztok, azaz a napszámosok alkották, akik „felesbe vagy harmadába” dolgoztak az uradalomban és a nagyobb gazdacsaládoknak. A földnélküli zsellérek egy része

12 Az 1935. évi adatok szerint Túristvándiban 236 család élt, közülük 39 föld nélküli volt, 52 család 1 holdnál kevesebb, 86 család 1-5 hold, 54 család pedig 5-50 hold közötti földdel rendelkezett (Hadházy, 1986:50—52).

13 Ok „a falu lakosságától nem különültek el, de vallásuk mégis megkülönböztette őket”. A II. világháború végén deportálták őket, a huszonhárom zsidó családból ketten maradtak csak életben (Hadházy, 1986: 52).

14 Forrás: Az 1930. évi Népszámlálás, 2. rész. Foglalkozási adatok községek és külterületi lakott helyek szerint, továbbá az ipari és kereskedelmi nagyvállalatok. Magyar Statisztikai Közlemények új sorozat 86. kötet. Gyáni Gábor szerint az 1-10 holdas birtokosok közül azok, akik az 1920-as cenzusban még önmagukat a földmíves-napszámos kategóriába sorolták, az 1930-as cenzusban már kisbirtokosként szerepeltek, sőt még az „illetményföld-járandósággal ellátott gazdasági cselédeket is bevonták a birtokosok körébe”. Ez az 1920-as években „végrehajtott földreform hatásáról, illetve arról tanúskodik, hogy a húszas évek során számottevően felduzzadt a kistulajdonos parasztság számaránya” (Gyáni-Kövér, 2004:306).

48