Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

A faluban a munkahelyeknek csupán a felét töltik be túristvándiak, ugyanannyi más településről bejáró dolgozik itt, mint amennyi helyi lakos.22 Ez azt jelenti, hogy kétszer annyi dolgozóra van szükség, mint amennyi a faluból kikerül, azaz a nagy munkanélküliség ellenére munka­erőhiány mutatkozik a településen.23 Itt újra az alacsony képzettség prob­lémájába ütközünk, ugyanis ezek a többségében hivatali vagy tanári állások magasabb végzettséget igényelnek. A tipikus túristvándi megélhetési stratégiának a több lábon állást ne­vezhetjük. Jó esetben a család legalább egyik tagja biztos munkahellyel és fizetéssel rendelkezik, miközben földműveléssel, esetleg vendégfogadással is foglalkoznak, vagy állami gondozásba vett gyerekeket nevelnek. Akik az előbbiekben felsorolt lehetőségekkel élni tudnak, a szerencsésebbek közé tartoznak, de ők is csak több lábon állva tudnak boldogulni. Az ő megélhe­tési stratégiáikat a későbbiekben részletesen bemutatjuk. A másik csoportba tartozó, állandó jövedelemmel nem rendelkező csa­ládok szintén többféle forrásból próbálnak megélni, a különböző segélyek mellett köz- és feketemunkát végeznek. A szociális védőhálóra és az önkor­mányzati foglalkoztatásra szorulók között nagy arányban találunk roma lakosokat,24 akik közül néhányan kiegészítő jövedelemként a szociális föld­program keretében uborkát is termesztenek. A túristvándiak etnikai konfliktusokról nem beszélnek, magunk sem tapasztaltunk erre utaló jeleket. Általánosan hangoztatott nézet: mindegy, hogy ki milyen származású, az a lényeg, hogy rendes ember-e vagy sem. A romák sem panaszkodnak: „Itt a faluban nincsen az, hogy a cigánygyerek ki lenne közösítve. A fiatalok is jól megvannak egymással. Sok a vegyes 22 Forrás: T-Star adatbázis, 2004. 23 Juhász Pál szerint a kis falvak esetében racionális magyarázata van annak, hogy a mun­kaerőhiány ellenére munkaeró'-túlkínálat lép fel. E látszólagos ellentmondás oka, hogy minél kisebb egy piac, annál kevésbé valószínű, hogy a kereslet és a kínálat találkozik. (Juhász, 2005) Példának okáért, ha egy tanári állás megürül, nem biztos, hogy a telepü­lésen éló', megfelelő diplomával rendelkező szakember éppen rendelkezésre áll; lehet, hogy kisgyermekével van otthon, vagy éppen egy másik állást tölt be másutt. Kevés az esély rá, hogy egy ilyen kicsi piacon az adott pillanatban összetalálkozzon a keresleti és kínálati oldal. 24 A cigány terminust a roma megnevezéssel szinonimaként használom, mert ez egy belső kategória, amit önmaguk megnevezésére használnak. Túristvándiban a 2001-es nép­­számláláskor 34-en vallották magukat romának, a 2006-os kisebbségi választáskor 39- en vetették magukat jegyzékbe, és 36-an szavaztak. Ezek a számok azonban nagyon messze állnak a Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjének számításától, aki szerint 198 roma él a faluban. 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom