Tóth Károly - Végh László (szerk.): Sociography 2012. Szociográfia a magyar-szlovák határ mentén 2012 (Somorja, 2012)

Kiss Márta: Túristvándi - Kis falu, nagy tervekkel

házasság is”. Arra a kérdésre, hogy milyen a magyarok hozzáállása a romákhoz, egy kisebbségi önkormányzati tag így válaszolt: „Nem lehet mondani, hogy rossz. Ez mindenhol megvan, nemcsak a cigányba, magyarba is, hogy irigy erre-arra. Ez meg is lesz, de nem lehet mondani, hogy rossz a magyarság. Az ember, ha olyan, tisztelik, nem nézik le.” Túristvándiban a munkanélküliség és a szegénység közös sorsként nemcsak a cigányokat, hanem a magyarokat is sújtja, így nem képez etnikai és szociális törésvonalat a közösségben.

Az állásnélküliek versengenek az önkormányzat által nyújtott közmunka-lehetőségekért, hiszen több pénzzel jár, mint a szociális segély. A minimálbérnél valamivel magasabb jövedelem azonban csak idó'szakos kereseti forrás, ezért a feketemunkából származó bevételekről sem mondhatnak le. Egy fiatalasszony családja megélhetési forrásait a következőképpen összegezte: „Hat órában van felvéve a közhasznúba [a férj]. A munkanélküli segély meg attól függ, hogy megvan-e a napja. Nem tudom, hány kell hozzá. Ha megvan, akkor kap munkanélkülit, ha nincs, akkor csak szociális járulék jár, az 18 ezer forint. Akkor ebből élünk, meg a gyesemből meg a családiból. Nyáron szokott meszeléseket vállalni így házon belül, kívül, de hát azt sem mindig, ritkán. Jónak jó, mert sokat pótol, pláne most, hogy ez a villanyszámla a nyakunkra szakadt, de most épp semmi munkája nincs, fusimunka, ahogy őszokta mondani. ”A fusi-, azaz feketemunka előnye, hogy akkor lehet menni, amikor szükséges, s minden kötelezettség nélkül ki lehet lépni belőle. A dolog azonban nem kis kockázatot rejt magában. Egy középkorú roma férfi a következőképpen fogalmazott: „Hát ilyenek adódnak, muszáj is elmenniük, hogy kiegészítsék azt a kevés pénzt. De volt olyan, hogy elment feketén, hogy elment szociális segély mellett dolgozni, és akkor jelentették, és megvonták tőle [a szociális segélyt]. Ez az emberek rosszmájúsága.” Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a munkanélküliek nagy része immobil, a teljes munkaképes korú lakosság kevesebb, mint 8%-a25 jár el más településre dolgozni. „Fehérgyarmaton sincs munka, ott is leépítések vannak, olyan embereket foglalkoztatnak, aki már több éve ott van. Egy olyan ember biztos, hogy nem fog kelleni, akit be kell tanítani, az egy hónap. Nem éri meg. Inkább azt veszi vissza, aki már dolgozott. Ha nem

25 7,57%. 2001-ben a teljes lakosság 791 fő volt, amelyből az idősek és a gyerekek száma összesen 210 fő volt. A munkaképes korú lakosság tehát 581 fő, akik közül 44-en jártak el más településre dolgozni. (Forrás: Népszámlálási adatok 2001.)

53