Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
44 Danczi Villebald magánhangzók, hanem fonetikai helyzetük miatt csak orrhangú színezettel bírnak, azért nasalis-oralis alapon a magánhangzók nem állíthatók szembe egymással. A magánhangzók korrelativ rendszere a kürti nyelvjárásban a köznyelvi rendszertől abban tér el, hogy a kürti nyelvjárás e fonémtöbblete miatt a köznyelvben is meglevő e elveszíti a kürti nyelvjárásban korrelativ párját, a hosszú é-t és a kürti nyelvjárás zárt hosszú é-je a zárt rövid é'-vel alkot korrelativ viszonyt a köznyelvi e—é viszony helyett. A kürti nyelvjárásban így az e párnélküli főném. Akkor nyerne párt, ha a ma kombinatorikus változatot alkotó ë fonémmé fejlődhetnék, vagyis, ha értelemdifferenciáló szerepet nyerne. Ez úgy történhetnék meg, ha a nyílt rövid e-nél fonémhasadás állana be, és az ë nyelvi szerephez jutna. Ebben az esetben olyan szópárok keletkeznének, amelyeknek értelmi különbségét az e—ê hangok hordoznák. De erről az é-nél szó sem lehet, mert az ë fonetikai helyzeteiben fogy, különösen az el>e megfelelések kevesbodnek a bevezetésben vázolt okok miatt. A fonémszerep felvevéséhez közelebb van az ö, a-nak kombinatorikus változata, de ez a változat is fogyni kezd a fiatal nemzedék nyelvében. Erről a problémáról már volt szó az ä és ë kombinatorikus változatok tárgyalásánál. Az ä és ê kombinatorikus változatoknál az is gátolná a fonémállapot kibogozását a kürti nyelvjárásban, hogy igen sok, sőt a legtöbb esetben e változatok al, el fonémcsoportot helyettesítenek. Ez magában véve könnyen leszámítható lenne, de vitás marad annak megállapítása, hogy a kürti nyelvjárás beszélője mikor képez ö-t. egyszerű a főném helyett, és mikor képez 5-t olyankor, amikor l hangszándék lappang az a után, pl. lë van szëddë ^ le van szëddel; hâvâ ^ havai. B) A kürti nyelvjárás magánhangzórendszere. A kürti nyelvjárás magánhangzói a magyar nyelv magánhangzóinak hosszú-rövid sajátságai szerint oszlanak meg,.tehát két rendszert kell megalkotni: a rövid magánhangzók és a hosszú magánhangzók rendszerét. A magyar irodalmi nyelv és köznyelv magánhangzórendszere két háromszöges rendszer: A rövid magánhangzók rendszere: a o (i e u ü i A hosszú magánhangzók rendszere: á öné ú íí í A kürti nyelvjárás magánhangzórendszere nem egyezhetik az irodalmi nyelv rendszerével, mert egy főnömmel több áll
