Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
A kürti nyelvjárás hangtana 43 és a nekik megfelelő hosszúak. A kürti nyelvjárás magánhangzórendszerének: magashangú fonémei: e, ë, i, ö, üt mélyhangú fonémei: a,o,u ' A mássalhangzókat, mint a magyar köznyelvben is, a zöngésség, illetőleg zöngétlenség alapján rendszerezzük: Zöngés: 6, v, d, de, z, dzs, zs, gy, g; l, r, m, n, ny, h, j. Zöngétlen: p, f, t, c, sz, cs, s, ty, k. A rendszer felállítása után világosan látjuk, hogy miben tér el a kürti nyelvjárás az irodalmi, illletőleg köznyelvtől. A magánhangzók asszociatív rendszerében a kürti nyelvjárás egy főnömmel többet használ, mint a köznyelv. Ez a főném az ë. A páros mássalhangzófonémeknél nincs különbség. A páratlan fonémeknél — szemben a magánhangzóknál tapasztalt növekedéssel — fogyást tapasztalunk az irodalmi nyelvvel szemben: hiányzik az ly főném. Laziczius szerint „minden változás, amelynek következményeként új főném keletkezik, vagy meglévő elpusztul, rendkívül fontos esemény a nyelv történetében“ (Bev. 85). Az irodalmi nyelvvel szemben a kürti nyelvjárás a fonémek számát nézve amennyit nyert, annyit veszített. A köznyelv tudvalevőleg az ly fonémet nem használja. Így vele szemben a kürti nyelvjárás egy fonémmel mutat gazdagodást. Ennek nemcsak fonológiai fontossága van, hanem esztétikai is, amennyiben a köznyelv gyakran unalmas nyílt e-jeit zárt í-kkel tarkítja. b) Korrelativ viszony szerint is osztályozhatók a hangzók. A magánhangzók korrelativ viszonyának alapja a magyar nyelvben az időtartam: a hosszúság megvolta és annak hiánya, vagyis a hosszúság ellentéte. A kürti nyelvjárásban a következő magánhangzók között áll fenn korrelativ viszony: aoueëiôü á ó ú - é í ő ü. A mássalhangzók korrelativ viszonyának alapját azöngés-zöngétlen ellentét alkotja. A kürti nyelvjárásban ezeket a párokat találjuk: b v d dz z dzs zs gy g p f t e sz cs s ty teľte vannak olyan fonémek is a köznyelvvel összehangzóan, amelyeket zöngés-zöngétlen alapon nem lehet viszonyba állítani. Az előző páros fonémekkel szemben pár nélkülieknek nevezi őket a fonológia. Ezek: l, r, m, n, ny. h, j- Ezek zöngések és nincs zöngétlen párjuk. Van ugyan a A-nak és j-nek zöngétlen variánsa, de azok, mivel csak variánsok, a fonémek rendszerében nem foglalhatnak helyet. Mivel az orrhangú magánhangzók tárgyalásánál bebizonyult, hogy a kürti nyelvjárásban nincsenek igazi orrhangú
