Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana

41

hosszú magánhangzó után vagy nyomtalanul elmarad vagy megkettőződik. Hangzónyújtó szerepét is jeleztem már azzal kapcsolatban, hogy i-es pótlónyújtás esetén az a zártabbá, az e nyíltabbá válik.

d

Abban tér el a köznyelvi használattól, hogy i előtt palatalizálódik és igen ritkán elveszíti hosszúságát: adi (add ide). Néhány esetben nyomtalanul eltűnt. Ha utána n, ny, l, t következik, hátrabató hasonulás áll be: ln>nn, lny>nny, dlz>ll, dt >tt.

t

Körülbelül olyan gyakran palatalizálódik, mint a d. Néhány esetben nyomtalanul eltűnik: asz hiszi (azt hiszi), más alkalmakkor hasonulás áll be, ha utána d, s, sz következik: td>dd, ts>cs.

v

Kevés változáson megy át. Néhány esetben nyomtalanul kiesik, -val, -vei rag és -va, -ve képzőnél hasonul, de szóközben megtartja jellegét: káva ’a lőcs egy része’. A v- tövű névszóknál a kürti nyelvjárás csak egyik csoportnál követi a köznyelvet. A v- hangú egytagú 6, ó-re végződő névszótöveket tárgyalásunk szempontjából két csoportra osztom. Az egyik csoportban a rágós és képzős alakok rövid tőhangzója középső nyelvállású o, ő, mint ló: lovat, kő: követ. A kürti nyelvjárás ezeknél egyezik a köznyelvvel. A másik csoportban a tőhangzó ragozott és képzett alakokban alsó nyelvállású a. A kürti nyelvjárásban e szavaknál a rágós és képzős alakokban is megmarad a szótő középső nyelvállású hangja: tó : tavat (nem tavat), szó : szovak, sőt a v gyakran el is marad: szókot, tókot ’szavakat, tavakat’. A két említett forma egymás mellett szerepel a használatban. — A v hangnak van hiánytöltő szerepe is, pl. januvár, februvár stb.

f

Az f hangnak a kürti nyelvjárásban a köznyelvi használattól kevés esetben van eltérő használata. Csak asszimilációs esetek vannak.

m

Szintén kevés változáson megy át. El szokott maradni a mond ige elejéről ebben a kapcsolatban: aszongya ’azt mondja’. Képzése bilabiális, de van dentilabialis változata is fúvó hangok (f, v) előtt. Az m szaporodását látjuk az n rovására b előtt: nb>mb.

b, p

Használatuk a kürti nyelvjárásban nem tér el a köznyelvi használattól. Mivel képzésük szinte látható a szájmozgásról,