Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
A kürti nyelvjárás hangtana 37 esetében hézagpótló hang sem keletkezik. Tehát a hangszalagzárhang gátolja a szavaknak egymáshoz való kapcsolódását. A hangszalagzárhang kevéssé érvényesül a francia, magyar és tót nyelvben, erősen a németben és a csehben. A hangszalagzárhang másik tulajdonsága az, hogy az előtte álló zöngés mássalhangzó elveszíti zöngésségét. Jó példa a tót és cseh nyelv elütő jellege: tótul v analógii, ? nélkül; csehül f?analogii, az f (<v) után megállunk, mert idő kell a zöngétlenítő hangszalagzárhang képzéséhez. A magyar köznyelvben kevés szerepe van e gégehangnak, a kürti nyelvjárásban még kevesebb. Ha a kürti nyelvjárásban egymás mellett álló két szó közül az első magánhangzóval végződik, a másik magánhangzóval kezdődik, a kettő között elveszi a hangszalagzárhang keletkezésének lehetőségét a két magánhangzót összekapcsoló j járulékhang. Például nem így mondják: mekkora?asszony, hanem így: mekkoraiasszony. Azért a hangszalagzárhangnak is van érvényesülési tere, mint alkalmi vagy stiláris változatnak. Ha emphatikusan ejti ki a szavakat a kürti ember, akkor így alakul a nyelve: de? amekkora^ avvót! E pillanatnyi zárhang a kürti nyelvjárásban, mint a magyar nyelvben és az európai nyelvekben kivétel nélkül, zöngétlen és nem főném. A zöngétlen hangszalagzárhang a sémi nyelvekben önálló mássalhangzófoném. Ilyen a héber nyelvben az aleph, az arabban a hamza. A zöngétlen hangszalagzárhangnak zöngés párja a héberben az ajin, az arabban az aain. h A szó elején álló h a kürti nyelvjárásban elég erős explosivával képződik, a szóvégen pedig a legtöbb szóban olyan gyenge, hogy alig hallható: harag; cselesek, jutjuk. Erős explosivájú mássalhangzó után a h is erősebben képződik: rakhatod. Zöngés alapfoném; zöngétlen változata nem tér el a használatban a köznyelvi használattól, fonológiai szempontból a zöngés: zöngétlen korrelativ viszony hiányában sem. Tehát párnélküli főném. eh Változatként sem fordul ölő. Ellenszenves mássalhangzó, mint a köznyelvben. A szláv nyelvekből átvett c/í-ból a magyarban h lett: chrček = hörcsög (Kürtön gr-vel a végén). 0 A zöngés: z ö n gé 11 e n korrelativ viszony szerint kval alkot párt. í Minden helyzetben zöngés mássalhangzó, de abszolút szóvégen zöngétlen. A zöngétlen forma mellékváltozat (a p-nél
