Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
3? Danczi Villebald fordítva láttuk). Meg kell emlékezni a j egy zöngétlen változatáról a k, p végű igék felszólító módjának egyes második személyében, ahol gyengén süvítő zöngétlen mellékváltozata keletkezik a zöngétlen k és p előreható hasonmásának hatása következtében: csukj, csapj, harapj, lépj, tépj stb. ; j itt = x. ny Az orrhangú magánhangzóknál már volt róla szó. Nevezetes az ny hang felszívódása az előtte álló magánhangzóba. Különösen gyakori a f, v ajakhangoknál, a s, sz, z, zs foghangoknál, az I, r, j liquidáknál és a h gégehangnál. Példák: f: sármáfíszek; v: sóvá vagy; s: cigáság; sz: kökl szëmil; z: légi zavargás; zs: há zsák; l: há ló; r: legíre; j: cigájány; h: kemí hant stb. Ezekben az esetekben az ny elveszíti palat.alizáltságát, és úgy hangzik, mint hanyagul képzett n. Vagyis - ny-nek kombinatorikus változata. De ha ilyen ny: _ megfeleléstt szóvégekhez -val, -vei rag kapcsolódik, akkor az ny teljes képzésű és a v is ny-nyé hasonul: cigánnyá. Amikor az ny abszolút szóvégen van, amagánhangzó+ ny fonémcsoportot sok esetben csupán a magánhangzó képviseli. Ilyenkor ugyanis az ny képzése elmarad: cigá, légi. Ez a teljes iit/-hiány ritkán fordul elő, mert az ny-nek legtöbbször marad nyoma a magánhangzó orrhangú színeződésében. ly Ez a fonóm a kürti nyelvjárásban nincs meg. Az egész magyar nyelvközösségben csak néhány csángó és palóc község és a szakadáti nyelvjárás ismeri. Kürtön e főném két más főném között oszlik meg: l és j között. Mind a két változást könnyen megértjük. Az ly hang képzésében olyan tényezők szerepelnek, amelyek lényeges elemei az l és a j hangok képzésének. E hangok képzését vizsgálva azt találjuk, hogy az l és ly laterális képzésfiek, az I és j hangokat pedig az a képzésbeli hasonlóság köti össze, hogy mind a kettőnek a létrejötténél a nyelvhát érinti a szájpadlás első részét. Ha a szájpadlás és a nyelv között rés képződik, és elmarad a két laterális képzésű munka, megvan az ly>j változat; ha pedig elmarad az ly artikulációjánál a palatalizáló képzés, akkor beáll az ly > / változás (bővebben: Melich J.: MNy. XVIII, 31). Ennek a változásnak a korát nem lehet egyes helységekre nézve megállapítani, mert például Kürtről sem maradt ránk az ottani nyelvjárásban írott emlék. Azért el kell fogadni a nyelvtörténet általános megállapítását, amely szerint nyelvjárásaink sorsa a mássalhangzók tekintetében is a középmagyar korban dőlt el. Ekkor történtek a mai állapotot előidéző változások (Melich J.: MNy. X, 353, XVIII, 35).
