Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
36 Danczi Villebalâ veláris és palatális jellege, vagy ép a rag utal arra, hogy megváltozott a szónak hangrendi hovátartozandósága Arról pl. lehet hallani vitát, hogy melyik helyes: férfinak vagy férfinek, de az nem jut senkinek eszébe, hogy a többes alanyeset férfiák-ja helyett férfiek alakot használjon. A nyelvtörténet feladata annak kikutatása, hogy mely szavakban volt veláris e és i hangzó. Pl. az irodalmi nyelv, köznyelv és a nyelvjárások is így használják ezt a szót: derekam, derekai stb. A nyelvhasználatból arra következtethetünk, hogy a ragok mély kötőhangzója (a régi tővéghangzók) nem véletlen, hanem maradvány abból az időből, amikor a derék szó e-jc még veláris képzésű volt. A székelyek némely vidékén ma is így ejtik: dar ék (Nyr. XXXIII. 51). A kürti nyelvjárás a magánhangzóilleszkedés terén nem tér el a köznyelvtől. Változások inkább csak a magas hangú magas hangúval, mély hangú mély hangúval sorokra szorítkoznak: ë : ö, a : o. Azonban az idegen szavaknál fellép az örökölt finnugor szenvedély: rendezni a hangskálát. így lett: porcellán>porcolán, kalendúrium>kalandárjom változás. De van példa az elhasonulásra is, sőt ugyanabban a szóban találunk hasonulást és elhasonulást: katekizmus katakézimus: e ^ a, i pedig inetimologikus hang a kiejtés könnyebbségéért. A pozdërja és peha szavakban a kürti nyelvjárás az eredetibb alakot őrzi a köznyelvi pozdorja, csorba alakokkal szemben (ásbóth 0., Szláv szók a magyar nyelvben 15, 2. jegvz.), mert az átvett szó nem Hnb'«, hanem streb«. Ide tartozik csërda: csorda is. B) À mássalhangzók. A kürti mássalhangzórendszernek, mint a köznyelvinek is, az irodalmi nyelv rendszerével szemben eggyel: az fy-lyel kevesebb fonómé van, aminek szerepét két más főném: az l, j vette át. A mássalhangzók is mutatják, hogy a kürti nyelvjárást nehéz fenntartás nélkül valamely nyelvjárásba besorolni. A mássalhangzók tárgyalásánál a torokból indulok ki, és az előlképzett mássalhangzók felé haladok. Hangszalagzárhang. Minden beszédkezdeti magánhangzót a magyarban a gégének pillanatnyi zárhangjával kezdünk, azonban az írásban nem jelöljük és hangos beszédben nem halljuk. Susogó beszédben megfigyelhető. A hangszalagzárhang (Gombocz Z. „laryngalis explosiva“-nak nevezi) annak ellenére, hogy nem hallható, a beszéd alakját mégis megváltoztatja. Ugyanis ahol erősen érvényesül a hangszalagzárhang, ott a beszédben a szólamok elején, sőt egyes szavaknál is, a szókezdő magánhangzó nem kapcsolódik az előtte álló szó befejező hangjához, magánhangzó ❖
