Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana 23 +-ja, -juk>mály-a, mály-uk. Sőt a mai nyelvben már l>ly> j : máj (vö. Pais Dezső, A mái változatai: MNy. XII, 168). Ij (ly)>jj: őrőjjük (őröljük), ugrájjunk, íj jen (ilyen), ójjan (olyan), döföjjünk; dl >11: pali ás, palló, odallak (odaad­lak), szillak, széliek (szedlek), megmollak; de a dl mással­hangzópár sok szóban változatlanul megmarad: lévedlik, áld­­lak, ebídlő, pudlikutya, dudli, núdli stb. Ih jh : föjhő (fölhő, felhő). lm^mm:hummi (holmi), tulajdonképen: hun + mi). I : hun ; n-s' I : pillsz (penész), pilïsznyës (penészes); ni > U: szlgyêlli, szigyëllëtte; ly ^ ny: löfiny (vőfély); ny ^ ly: lö­­finy; rl >11 változás gyakori: gyalló, sállá, tállá, vállak (vár­lak), pölli (pörli), gyakollott. hallang, híllap, tengellípő (tenger­­lépő), pallag (parlag), gúnálliba, embëllâb, fehílló (fehér ló), kottát, vándolló, kállátó (kárlátó: a lakodalom egy része), megvettek (megverlek); de: Berlin. A többi mássalhangzóval az r nem hasonul: karja, marja (ige és névszó), karmónyi, zsarnok, hurcónyi, kerbe (kertbe), cser da, morzsa stb. b) Mássalhangzók hiánya. Mássalhangzótorlódásoknál akár szóközben, akár két szó találkozásánál a beszélőszerveknek legtöbb munkát adó más­salhangzó kiesik vagy hasonul, de vannak olyan szavak is, amelyekben változatlanul megmarad. Példák: 1. a kiesésre: píz, adide (add ide), kéné (kendnél), kë (kend), minnek (mind­nek); 2. a hasonulásra: attak (adtak), annak (adnak), s ide lehet sorolni az előző fejezetben felsorolt példákat is; 3. vál­tozás nélkül megmaradtak: Kürtre, tarisznya, méttyfa, temp­lom, abrincs stb. Igékben az -ít képző -t-je az utána következő más képző előtt gyakran nyomtalanul kiesik. Pl.: fordíhat, taszíhat, moz­­díhat, plríhat, görbíhet, szídíhet (szédíthet), görbíget stb. Meg­marad a -t: tanítgat, rándítgat, Idkíthet stb. Ha egy mássalhangzó kiesik egy magánhangzó és egy mássalhangzó között, a magánhangzó megnyúlik, de a más­salhangzó nem kettőződik meg. PL: ërejt, čránt, bära, ódára, itère (ételre), eső (első), ásó (alsó), főső, kíső (külső), béső (belső) stb. c) M á s s alh a n g z ó k kettőződése. Ezt a jelenséget az l, s, sz mássalhangzóknál lehet ta­pasztalni. Magánhangzók között álló I körülbelül annyi esetben nyúlik meg, amennyiben rövid marad. Példák a megnyúlásra: döföllő, ugrálló, cseréllő, darálló, kapáltó, furcsállom, meg­­baronállom, reszellő, Bella, áprillis, nyíllott, szállók, fittünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom