Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
24 Danczi Villebald (félünk), meszellő, szógálló, vetéllő (szövőszék része), fiityüllö, bërëtvàllom, mikfőllünk, alulla (alóla), belülié, kitalállás, illet (élet), dőllő vagy díllő (dűlő), butyilláris. Van néhány szó, pl. ilyenek: őröl, mëkhül, amelyeknél, ha az -l előtti magánhangzó hosszú, akkor az -l is megnyúlik: őröli, őröllő, mikhüllők stb., de ha az -l előtti magánhangzó rövid, az l is rövid marad: m'ékhülök, őrölő. Példák, amelyekben az l nem nyúlik meg: halad, vasalás, választ, nyaraló, legelő, ügyelik, vigasztalás, kerüli (de: kerülli), örülök, tűle, nála, rúla stb. Az ikerített l változatlan marad: hallom, vallás, csillog, hullik, átellembe (átellenben), állig, kallantyú stb. Magánhangzók között álló », sz ikeredése gyakori, de nem általános: világossabb, szlvessebb, sebëssenn, könnyessenn (könynyen!), keservessen, hamarossun, erőssek, vizessek, apóssa, bűnössek, kanássza, egísszen, essőlc, hasznossak, loncsossak, hëgyessek, sárossan; de: vetise, veséje, először, leszek, teszek, esze, mese, kese, mosás stb. kettőzés nélkül hangzanak. A tárgyesetben is ugyanezt a megoszlást találjuk: vélágossat, keservesset, eglsszet; hatost, százast, hőst, plébánost, dohányost stb. A tárgyesetnek néhány esetben két alakja van. Így pl.: százassat: akinek 100 a jele ideiglenesen; százast: olyan esetben, ha állandó tulajdonságot jelent vagy főnévi értelme van. d) Palatalisatio. A palatalisatio elég nagy mértékben megvan. Körülbelül olyan mértékben jellegzetes vonása a Kürtön beszélt nyelvjárásnak, mint az í-zés. Palatalisatio van olyan esetekben, amikor d, l, n, t után j vagy i következik. PL: (j) ággyá, haggya, dagaggyon, jány, jojó, nevéjjük, hájjá, tájjá, tejjes (teljes), aszongya, gondójja, üjjön (üljön), íjjin (éljen), próbájjuk, hasznájja; (i) szeretyi, gyijó, gyiják, innyi (enni), komégyija, kírnyi, mostanyi, látnyi, mingyíg, pajtyi, pejig (pedig), lityik, innya, birnya, irnya, patyika, tőtyi, kötyi, testyi, kürtyi, ity hétyig (de számnévként: hétig), Bógyi, gyinnye, prégyikácijó, Bangyi, rerek'égyik, éfelegyi (elfeledi), kérgyi, ményistráll, kangyi (mellékutca) stb. De találkozunk n ^ ny megfeleléssel e és ő előtt is és szóvégeken: igény is (egyenes), kény öcs, keszkenyö, nyőll, teknyö, rokony, szappany, szlny (szín) stb. Azonban nincs palatalisatio a következő szavakban, jóllehet a feltételek megvannak: tinó, dícsír, disznó, rádió, orgonista, pruszlik, ömeli, beszíllik, reggeli, Kati, ládika, Agilis, nimët, tiszta, miniszter, lódít, indít, csittint, pusztít, tanít, vonítanyi stb. ly^l megfelelés: hel, helës, millik (melyik), arnillik, karabíl, eríles, kevü, rostíl, vetiltárs, Mihál stb.
