Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)

Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából

A kürti nyelvjárás hangtana

21

nek tekintettel a szavak eredetére; láthatjuk az átvett latin és német szavakon is (pl. paradicsom), pedig lényegesen korábban szláv szók sem kerültek nyelvünkbe. Tehát az átvevő magyarok iü helyén u + n-t hallottak. Az n minden esetben megmaradt vagy m-mé lett, az jk magánhangzóé részéből pedig általában o-t csinált végeredményben a magyar nyelv: abroncs, bolond, gomba. Elvétve lehet találni másként realizált ik-t is a magyar nyelvben: munka, galamb, parancs (u, a, á). Az ilyen átvelt szavak a kürti nyelvjárásba is úgy illeszkedtek bele, mint a köznyelvbe, természetesen érvényesítve a kürti sajátságokat. E fajtájú szavak közül az abrincs szó tér el, amely o ^ i megfelelést mutat.

Az ó-szláv A (e) nyílt lévén, nem ment át olyan változáson, mint is a magyar átvétel után, és így azok a szavak a magyar köznyelvben most is nyílt e-vel hangzanak: gerenda, szerencse, rend stb. De a kürti nyelvjárásban e szavaknál a köznyelvi kiejtéstől való eltérés nagyobb, mint a mélyhangúaknál. A kürti nyelvjárás zárt rövid é'-vel ejti: gerenda, szërêncse, í-vel: pintëk, a rend nyílt rövid e-vel, mint a köznyelv.

Tehát a kürti nyelvjárás inkább a magas hangrendű szláv orrhangzós szavakon érvényesítette átalakító erejét.

C) Mássalhangzók.

Ügy érezzük, hogy a mássalhangzók alkotják beszédünkben az oszlopokat, a magánhangzók pedig a hézagokat kitöltő vakolat. Nagyon jól mutatja ezt a héber nyelv, ahol az igeragozásban állandó mássalhangzók mellett a magánhangzók változása a cselekvés minden árnyalatát kifejezi: kátal ’öl’, lcuttél ’felkoncol’ stb. Ennek ellenére is, jóllehet a mássalhangzók történeti korszakokon át jobban megtartják jellegüket, mint a magánhangzók, és a beállott változások is szabályosabbak, mint a magánhangzóknál, köznapi beszédünkben, különösen pedig a népnyelvben, éppolyan nagy változásokat figyelhetünk meg a mássalhangzóknál, mint a magánhangzóknál. Gondoljunk csak a mássalhangzóhasonulásra, a torlódásoknál és szóvégeken elmaradó mássalhangzóra, a pótlónyújtásra, és máris megelégedhetünk az érvekkel, amelyek az állítás bizonyítását célozzák.

a) A m ás sal h a ng z ó h a s o n u 1 á s.

Itt a főszerep a beszélőszerveknek gyorsaságra és könnyebb munkára való törekvésében rejlik. A kürti nyelvjárásban a következő hasonulások fordulnak elő:

í/j/ + mássalhangzó: Az illető mássalhangzó kettőzése: ëddarab, ücscső, Vzszsák, ëhhete, ërrakdsonn, ëkkert, ëmmarik, nafjene, naggazembër, attüzet, hallásson, habburuj❖