Liszka József (szerk.): Kürt egének tündöklő csillaga. Emlékkönyv Danczi József Villebald OSB születésének 100. évfordulója alkalmából (Komárom-Somorja, 2010)
Szemelvények Danczi József Villebald kürti vonatkozású munkásságából
A kürti nyelvjárás hangtana 13 (vö.: Losonczi Zoltán: MNy. XXIII, 158 és Gombocz Zoltán: MNy. IV, 378). A kürti nyelvjárásban hangzó é akkor jöhetett létre, amikor az előző é > í fejlődés végbement. Tróc.sányi Zoltán szerint ez a változás a magyar nyelvben a XIII— XIV. században történt (MNy. V, 345—9). Az összes f-ző nyomtatványok közül az északkeleti nyelvjárás területéről származók mutatják a legtisztább í-zést : Murmelius, Gálszécsi, Székely, Komjáti, Ozorai és Sylvester János Üj Testamentoma. (Bővebben: Trócsányi: MNy. VII, 259.) — Mint érdekességet említem meg, hogy Arany János a nyelvjárások í-ző tulajdonságát „útálatos, cigányos“-nak tartotta (HhM. II, 314). Néhány esetben é^i megfeleléssel is találkozunk: billeg (bélyeg), ënyim, pintëk, hitit vagy hittyit (hitét), nevinn (nevén), szeretettyinek (szeretetének), kezibe, tetejűin, hëgyinn stb. öl ő: kötöm (költőm), főd, ződ, gyümőcs, előjáró, tőtött, ötöszkögyik, kötöszkögyik, őnyi, ötenyi, őtis (öltés), kűccsönn, kőccsíg (költség). De az öl nem változik mindig: öl, ölfa, bölcs, tölgyfa, előleg, köleskása. kölök. ő^ü, ű megfelelésre nincs példa: a hosszú ô erősen tartja jellegét: bőr, bőcső (bölcső, eredetibb bőcső, mert az / járulékhang: MNy. III, 106), lőll (lő), szöll (sző), törőgyik, fenyő, szöllő, gyöplő, kiső, meddő, söprő, serpenyő, përgôtüz, kiipüllö, slingőll stb. Azó^ú megfelelés elég gyakori: rúzsa, gyúnnyi, rúlam, mogyoró, stb. 'Minden esetben megtaláljuk az 6 A megfelelést a -bál, -ról és -tói ragoknál: -bú. -rú, -tű. Például: abbú, házbú, arrú, kalaprú, attú, kácsátú stb; a hosszú ó a legtöbb esetben nem változik: óta, ló, hernyó, kancsó, kóris, zsecskó (zacskó), Flóri, gyógyúll, lódúll, lóg, bohóc, gombóc, bojgózsidó, dongó, hordó, gója. gojó, fojó, hó, koporsó, kórház, só, nóta. pók, pokróc, nyomórúd stb. —ol>ó pótlónyújtás: akó (akol), dógos, hódos (boltos), tóta (tolta) stb. A példák mutatják, hogy az ol hangpárban gyakran az ó is megnyúlik, és az I is megkettőződik: gondóll. kárpótóll. stb. Az ol hangpárból csak egy esetben fejlődik a kürti nyelvjárásban ú: kúdús; más esetekben ol > ó változás van. Az ól^ú megfelelést az előző bekezdésben tárgyaltam {-ból stb.).-f) Nyílt hosszú magánhangzók: á, B. Ebben a fejezetben a nyílt hosszú «-ról és 2-ről van szó, a következő szempontokból: zártabbá válnak-e, — ejtenek-e helyettük kettőshangzót, — az á-nak megfelelő zárt hosszú é nyílttá válik-e (éj? A nyílt hosszú á tárgyalásánál megállapíthatom, hogy a kürti nyelvjárást beszélők ezt a hangzót épen úgy ejtik, mint amilyennek a köznyelvből ismerjük. Például: ág, bánom, fát,
