Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
IV. Szlovákia településszerkezete
Szlovákia településszerkezete IV.4. Az első önálló szlovák állam szerepe a városépítésben A háborús körülmények a szlovák gazdaság gyors felvirágzását hozták, aminek fontos politikai oka volt. Németország a megalakult új állam példáján akarta bizonyítani, hogy a kis nemzeteknek is van jövője a német Európában. Ennek érdekében támogatta a gazdaság fölélénkülését, aminek következtében az ipari termelés és vele a foglalkoztatás nőtt. 1944- ben már 174 ezer fő dolgozott az iparban, de főleg kivitelre, azaz háborús célokra. Megnőttek a közületi beruházások is. Hat vízierőmű építését kezdték meg, árrammal láttak el több száz községet. A cseh tőkések helyett fokozatosan a német tőke vette át az ipari vállalatokat, bankokat. Ekkor lett teljes körűen először főváros Pozsony. IV.4.1. Pozsony, a régi-új főváros (Cseh)szlovákia fővárosa - rövid tétovázás után - Pozsony lett. Fővárossá történő kijelölésének több oka volt. Pozsony a történelmi Magyarországnak gazdasági értelemben fontos városa volt, mert a Habsburg Birodalom fővárosának, Bécsnek a közelében épült. Az áruszállítást megkönnyítette a Duna mint hajózható folyó. Mindezek kitűnő lehetőségeket biztosított a kereskedelem számára. Ezek a szempontok is hozzájárultak, hogy a török hódoltság terjedésével jelentősége egyre nőtt, olyannyira, hogy Buda fenyegetettsége miatt a magyar országgyűlés 1536-tól ide tette át székhelyét. Az ideiglenes főváros szerepét 300 éven keresztül, 1848-ig töltötte be a város, ami maga után vonta, hogy a közigazgatás országos jelentőségű központjai itt épültek ki, hogy a rendi országgyűlés jómódú tagjai itt emelték palotáikat abból a célból, hogy a politikailag aktív időszakokban legyen hol lakniuk. Az arisztokrácia társasági életének központja, és - a kor sajátosságait figyelembe véve - egyúttal a kulturális élet központja is lett a város. Az épületállomány, a városi szolgáltatások minősége tehát olyan magas színvonalúvá fejlődött az évszázadok folyamán, amely önmagában indokolta, hogy fővárosnak minősítse az új csehszlovák hatalom. Az új hatalom, ha valóban egy nemzeti, a szlovák hagyományoknak kifejezetten megfelelő várost akart volna fővárossá fejleszteni, akkor arra is lett volna mód. A szlovák történelmi emlékezet szerint a Tátra közelében lévő települések között inkább találhatott volna ennek a feltételnek jobban megfelelő várost. Az első fejedelmi székhely, Nyitra mellett szóba jött Liptószentmiklós, Turócszentmárton is, de Besztercebánya is al60
