Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)

IV. Szlovákia településszerkezete

A (cseh)szlovák honfoglalás fontosabb lépései Az új államhatalom közigazgatási egységeinek megteremtésével, a városoknak ezzel az új hálózatával jelezte látványosan elsősorban a cseh(szlovák) hatalom, hogy itt és most a 20. században egy honfogla­lás zajlott le. A honfoglalásnak egy hatalmi-igazgatási körzeteket kijelölő felvonása az államhatárok kiszabása után. Az ezt következő évtizedek­nek is ez a honfoglaló cél lesz a politikai tartalma a város-falu viszonyla­tok változásában, habár a városok számában, de főleg azok funkcióiban komoly változások fognak még lezajlani. A szlovák közvélemény szívesen emlékezik a világhírű Tomáš Baťa ci­pőgyárosra, aki amellett, hogy kitűnő üzletember volt, emberbarátként ar­ra törekedett, hogy munkásai, alkalmazottai minél jobb körülmények kö­zött éljenek. Ennek jegyében épített lakásokat az általa alapított üzemek köré. 1934-ben megalapította Sviť városát, hogy a gyár dolgozói az üzem közelében élhessenek. Hasonló a története a másik városnak is, azzal a különbséggel, hogy az üzem és a köré épített lakóházak Simony város közigazgatási határán belül épültek, majd 1948-ban, az alapító cipőgyá­rosra emlékezve a város nevét Bat’ovanyra változtatták. Ezt a nevet a ré­gi Simony csak 1949-ig viselhette, mert az új kommunista hatalom a bur­­zsoá kapitalista neve helyett sok simonyi lakos szlovák nemzeti felkelés­ben való részvételéért jutalmul adta az azóta is viselt Partizánske nevet. IV. 3. A (cseh)szlovák honfoglalás fontosabb lépései IV. 3. 1. A népszámlálás mint a statisztikai szlovákosítás eszköze „Csehország tipikus földje volt a nyelvi harcoknak. Sehol Európában nem folytak oly erős küzdelmek egy-egy hivatal vagy utca jelzőtáblájának nyelve kö­rül, és sehol sem pazaroltak el annyi elmét a nyelvi kérdés paragrafusokba öntésére, mint itt." Flachbarth (1935) A két világháború között legfontosabb feladat a városok szlovakizálása volt. A történelmi Magyarországon a városok nyelvi-nemzetiségi összeté­telénél fontosabb volt a társadalmi összetétel, azaz a polgári foglalkozá­* A Svit szó a Slovenské vizkózové továrne (jelentése: szlovák viszkóza gyár) ki­fejezés rövidítése, ami egyúttal szójáték is, mert a rövidítés szlovákul fényt, fénysugarat jelent. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom