Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
Városok a magyar-szlovák határ mentén kenységet folytattak a múltban is, a Dunától délre pedig több volt az ipari munkahely. Az új hidak megépftése lehetővé tenné a beszállítói kapcsolatok megjelenését a Duna bal parti településein. A komáromi és az esztergomi új hidaktól a szlovákiai oldal mindkét esetben ipari fejlődést is remél. Párkány a Suzuki és a Sanyo beszállítóinak áttelepülését várja, Észak-Komárom pedig a Dél-Komáromban működő ipari park tükörképét hozná létre. A fent említett hídberuházásokhoz a két ország által megkötött államközi egyezményre és kormányközi tárgyalásokra lesz szükség. • A Nógrád megyei Rétság, Balassagyarmat, Szécsény és Salgótarján, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Ózd képviselik az Ipolyon túl a magyarországi városvonalat, meglehetősen gyenge vonzással. Az átjáró munkavállalók, megismerkedve a magyarországi viszonyokkal, továbbállnak Vác és Budapest üzemeibe. • Tornaijától Pelsőcön és Rozsnyón át Szepsiig terjed az a szlovákiai városvonal, amely vonzást jelent a magyarországi falvaknak. A munkavállalók átjárása megkezdődött. A többségében szlovák munkaadók elégedettek a jól képzett magyar munkásokkal. A kisvárosok üzemeiben magasabb keresethez jutnak a magyarországi falvak lakói, mintha a messzebb lévő „saját” körzetközpontjaikba ingáznának. • A Bodrogköz egyetlen városa Királyhelmec, amely kisváros nem bír olyan gazdasági erővel, hogy idejárjanak át dolgozni Magyarországról a munkát keresők. Sátoraljaújhely munkahelyteremtő képessége a saját magyarországi körzetére is kevés. • Budapest Szlovákia felé eddig még nem tudta igazából vonzását kiterjeszteni. Budapest és Kassa között nincs erős térszervező képességgel rendelkező nagyváros. Az egymáshoz közel fekvő határ menti városokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A csoportosításhoz elméleti keretet biztosít az ESPON (European Spatial Planning Observation Network) program, amely figyelemmel van a városi terek morfológiai és funkcionális jellemzőire. Az általuk kifejlesztett MOT (Mission Opérationelle Transfontaliére) az együttműködés szervezettségét méri (Székely 2007). A magyar kutatók közül Dövényi Zoltán dolgozott ki egy történeti alapú osztályozást. Ez utóbbi az, amely a leginkább illeszkedik a mi valóságunkhoz, mert létező városi tereket osztott meg a határ. Dövényi (2002) osztályozása szerint megosztott városok jöttek létre a határ mentén. A megosztott város jellemzője, hogy egy városként fejlő-144
