Mezei István: Városok Szlovákiában és a magyar határ mentén (Somorja-Pécs, 2008)
VII. Városok a magyar-szlovák határ mentén
A határ menti kapcsolatok dött évszázadokon át, és egy váratlanul jött történelmi esemény kettévágta a Duna két partján fekvő várost. Ez történt a magyar-szlovák határon Komárom esetében, amely város 1920 után külön fejlődési útra kényszerült. A külön fejlődési út Észak- és Dél-Komáromot kezdte elvinni az ikerváros, a várospár kategória felé. Az idő dönti el, hogy ez a külön fejlődési út marad-e a jövőben, vagy a helyiek által elképzelt út valósul meg, amely szerint de jure két városról van szó, de facto mégis egy ez a város (Sikos-Tiner 2007). Hasonlóan a megosztott város kategóriájába tartozik Sátoraljaújhely is, amely városról levágták a ma Kisújhelynek/ Szlovákújhelynek nevezett településrészt, a hozzá tartozó vasúti csomópont miatt. Balassagyarmat is úgy vált határvárossá, hogy levágták róla az Ipoly jobb partján fekvő részét, ami most Tótgyarmat néven ismert. Az ikerváros, vagy várospár típusú egymás mellett élésre példa Esztergom és Párkány esete. Ezek a városok közel fekszenek egymáshoz, de külön fejlődnek. Önálló településekként jöttek létre a múltban, és öszszenövésükre nincs törekvés a jelenben, viszont kölcsönösen ki tudják használni a határ adta lehetőségeket. Az egymástól viszonylag távol fekvő, önállóan fejlődő városokra példa Miskolc és Kassa esete. Folyamatosan fölmerül a két város szoros együttműködése, létrehoztak közös eurorégiót is, de a két város inkább vetélytárs a városok közti versenyben. Kassa nagyobb lélekszáma, jelentősebb gazdasági súlya és fontosabb ipari-közlekedési csomóponti szerepe miatt jelentős előnnyel bír Miskolccal szemben. VII.2. A határ menti kapcsolatok Történelmi léptékkel mérve Magyarország körül az első világháború után nagyon fiatal új országokat hoztak létre és új határokat vontak köréjük. A nagyhatalmak erőfölényből származó döntése sok tragédiához vezetett azóta, ezért az általuk okozott ellentmondásos helyzetek feloldására a közelmúltban tett lépések nagy érdeklődésre számíthatnak. A csehszlovák állam 1918-as megalakulása után a mesterségesen kialakított határ mentén évekbe telt az elkülönözés megszervezése. Miközben a megcsonkított Magyarország és az új államok, köztük Magyarország és Csehszlovákia között is egyre szűkült az együttműködés, a határok mentén lakók korábbi életvitelükből adódóan csak nehezen vették tudomásul az új helyzetet. A családi és a gazdasági élettel járó találkozások korlátozásának csak fokozatosan tudott érvényt szerezni a csehszlovák hatalom. A tulajdonviszonyok változatlansága miatt a földe-145
