Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség
ban élő 600 ezer magyarnak jogokat kell adni, ha a magyar etnikai területeket meg akarja tartani, hogy az említett magyarokat területtel le ne csatolhassák Csehszlovákia testéről, minden valószínűség szerint kisebbségi jogokat ígér majd a béketárgyalások utolsó fázisaként, ha már mást nem tehet, népszavazást ajánl a vitás területekre.”250 A békekonferencia felé megfogalmazott elvárások harmadik téziseként a kisebbségi jogok garantálása szerepelt, amelyről az Észak Szava többször is állást foglalt: „A Csehszlovákiában maradó kisebbséget, amely megmaradt magyarnak... az Atlanti Charta értelmében a béketárgyalásokon megszövegezendő nemzetközi kisebbségi jog fogja védeni” - áll a lap 1946. július közepén megjelent számában. A két említett lapot a népi szövetség bizalmijai terjesztették Dél-Szlovákiában. A szövetség vezetői Pozsonyban az aktuális számokat a meghatalmazotti hivatal vezetőjének is eljuttatták. Wagneren keresztül kapott a magyar külügy is ízelítőt a népi szövetség ilyen irányú aktivitásáról is. Az Észak Szava néhány példányát Varróék 1946 októberének végén magukkal vitték Magyarországra, ahol abból Jócsik Lajosnak,251 a kormány és a koalíciós pártok vezetőinek átadtak néhány példányt, sőt a lap eljutott Mindszenty Józsethez is.252 250 Uo. 251 Jócsik Lajos (1910-1970) Érsekújvárott született szociológus, publicista, író, politikus. Érsekújvárott érettségizett, Pozsonyban és Brünnben jogot végzett. A Sarló baloldali magyar ifjúsági mozgalom egyik alapítója. Együttműködött Az Út című folyóirattal és később a Magyar Újsággal, 1937-1938-ban a prágai rádió magyar osztályánál szerkesztő. Az első bécsi döntés után Magyarországon élt; 1940-1942 között a Kelet Népe szerkesztője volt. 1945-1948 között a Nemzeti Parasztpárt egyik vezetője, országgyűlési képviselő, államtitkár, egy ideig a csehszlovák-magyar lakosságcserét irányító Magyar Áttelepítési Kormánybiztosság vezetője volt. 1948 után politikailag nemkívánatos személy lett, kiszorult a politikai és a közéletből. 252 Ezt bizonyítják a magyar külügyminisztérium és a Primáši Levéltár Mindszenty-anyagában található példányok. Lásd az idevonatkozó utalásokat. 87
