Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)

Tiltakozási, ellenállási formák a felvidéki magyarság körében

az államvédelmi szervek megkülönböztetett figyelmet szenteltek.63 A szerve­ződés Mátyusföldön Pálenyik Ferenc nevéhez kapcsolódott. A csehszlovák ka­tonai elhárítás szerint az érsekújvári központú Szenvedő Magyarok Klubja két további osztállyal működött, Galántán és Vágsellyén. A galántai csoport ve­zetője Takács Nándor állásából felfüggesztett tanító volt.64 A szervezet a cseh­szlovák és a magyar állam által a baloldali politikai nézeteik miatt üldözött sze­mélyeket igyekezett összegyűjteni, elsősorban az iparosok és az értelmiségiek köréből. Nem megerősített információk szerint a csoport tagjai készek voltak akár a fegyveres ellenállásra is abban az esetben, ha sor kerülne a kitelepítés­re. Állítólag 1946 augusztusában Budapestről illegális úton ékszereket kaptak, hárommillió korona értékben. Ebből kellett volna fedezniük az államellenes, szabotőr és propagandacélú tevékenységüket.65 A szervezet galántai csoportját 1946 nyarán öt sejt alkotta.66 A szerveződés további tevékenységéről nincs in­formációnk. A baloldali, kommunista szervezkedések egyik legjelentősebb központ­ja szintén Érsekújvár volt. Közvetlenül a háború befejezése után a városban élt aktív párttagok újraalakították a pártszervezet helyi titkárságát. 1945 au­gusztusának elején egy beadványt címeztek az SZLKP országos konferenciá­jára, amelyben a magyar párttagok számára magyar nyelvű napilap kiadását és terjesztését kérvényezték.67 A szlovák partizánok és szlovák nemzetiségű párttagok érkezésével kitört a hatalmi harc a két csoport között a volt megye­­székhelyen. Kezdetben ugyan létezett együttműködés a két frakció között, de a reszlovakizáció meghirdetése után és a magyarok deportálásának megkezdé­sével már az is megszűnt, illetve teljesen kiszorultak a pártból is. A másik központ Rozsnyó volt, ahol 1945-1946-ban Fábry József,68 a szlo­vák nemzeti felkelés aktív résztvevője újjászervezte és átmenetileg irányította a 63 Csak margóra jegyezzük meg, hogy míg a többi nyílt tevékenységet folytató magyar szer­vezet működésével nagyon ritkán találkozunk az állambiztonsági levéltári forrásokban, addig viszonylag terjedelmesen foglalkoztak a Szenvedő Magyarok nevű szervezettel és az Antifasiszta Fronttal. 64 ABS Praha,/ 302 Hlavní správa Vojenské kontrarozvëdky, i. sz. 302-531-14. 65 ABS Praha,/ 302 Hlavní správa Vojenské kontrarozvëdky, i. sz. 302-531-14. 66 ABS Praha,/ 302 Hlavní správa Vojenské kontrarozvëdky, i. sz. 302-573-20. 67 Popély Árpád: Kronológia, i. m. 71. 68 Fábry József (1909-1971) szlovákiai magyar kommunista, munkásmozgalmi aktivista, a szlo­vák nemzeti felkelés idején a Petőfi Sándor partizánosztag parancsnoka, a Szlovákia Magyar An­tifasiszták Szövetségének egyik alapítója. 1947 második felében a szlovákiai magyarok üldözése miatt áttelepült Magyarországra. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom