Bukovszky László: A Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség és a Mindszenty-per szlovákiai recepciója (Budapest-Somorja, 2016)
Tiltakozási, ellenállási formák a felvidéki magyarság körében
vékenységét vázolta.51 Emellett Szarka László egy tanulmányban ismertette a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség tevékenységét,52 Szabó Károly tollából pedig kéziratban fennmaradt a Csehszlovákiai Magyarok Végrehajtó Bizottságának története, amelyből a múltban több szerző is merített.53 Molnár Imre már az új hazába menekült magyarok érdekvédelmi aktivitásaival is foglalkozott.54 Az eddig megjelent írások joggal emelik ki két csoport érdekvédelmi tevékenységét: a Magyar Végrehajtó Bizottságét és a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségét. Bár kötetünk a népi szövetség tevékenysége köré fonódik, röviden mégis szólnunk kell az MVB-ről is. A legkorábban alakult csoport, amely a szlovákiai magyarok érdekében nyíltan fellépett. Popély Árpád szerint 1945. április 13-án alakult, a betiltott Magyar Párt vezető személyiségei és baloldali publicisták kezdeményezésére.55 Ahogy már utaltunk rá, még aznap levélben fordultak a csehszlovák kormányhatósághoz a magyarellenes rendelkezések miatt, azt kérve, hogy ne tegyenek egyenlőségjelet a magyar kisebbség és a németek, valamint a Hlinka-gárda tagjainak közelmúltbeli tevékenysége között. Szintén utaltunk a Magyar Végrehajtó Bizottság 1945. április 19-én kelt, a csehszlovák kormánynak, valamint a Szlovák Nemzeti Tanácsnak címzett Emlékiratára. A Magyar Végrehajtó Bizottság kevésbé minősíthető illegálisnak, hiszen nyílt lapokkal játszva kereste a megoldást a magyar kisebbség pillanatnyi helyzetének megoldására. A magyar kisebbség kitelepítésének egyre erőteljesebb hangoztatása során azzal a javaslattal állt elő, hogy ha a magyaroknak el kell hagyniuk szülőföldjüket, akkor Gustav Husák belügyi megbízott járuljon hozzá egy kivándorlási iroda létrehozásához. Esterházy Jánosnak, majd a Magyar Párt további munkatársainak a letartóztatása után, illetve néhányuknak a megtorlás elől Magyarországra való menekülését követően az MVB tevékenysége Szalatnai Rezső nevéhez kapcsolódik. 51 Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 17-25.; uő: Hontalanok, 550-557. 52 Szarka László: Kisebbségi önvédelem Csehszlovákiában, i. m. 505-514. 53 Dr. Szabó Károly: A pozsonyi Magyar Végrehajtó Bizottság létrejötte és működése 1945-1948 között. Kézirat, Budapest, 1985. Tóth László szerint a Teleki László Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat gyűjteményei közt volt elhelyezve TLAKDSZ 136/1986 szám alatt. 54 Molnár Imre: Szlovákiai magyar menekültek önszerveződései Magyarországon. In: Molnár Imre-Szarka László (szerk.): Otthontalan emlékezet. Emlékkönyv a csehszlovák-magyar lakosságcsere 60. évfordulójára. Komárom, MTA Kisebbségkutató Intézet, Kecskés László Társaság, 2007, 67-72. 55 Popély Árpád: Kronológia, i. m. 57.; a levelet közli: Tóth László: „Hívebb emlékezésül...”, i. m. 30-31. 27
