Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete múlik, hogy a nemzetiség, anyanyelv, vallás esetében lesznek-e az iveken előre megadott választási lehetőségek. A fentiekhez hozzátéve azt a tényt, hogy a legutóbbi népszámlálást megelőző felmérések szerint a lakosság döntő többsége úgy vélekedett, hogy adatvédelmi szempontból nem aggályos az adatgyűjtés, nincs ok kételkedni az eredmények relevanciájában. A roma nemzetiségűek számának alábecsültsége más probléma, amely nem a számlálás módszertanának következménye. A nemzetiségi gyűlöletkeltés tilalma A nemzetiségi, faji és etnikai gyűlöletkeltés tilalma több jogszabálynak is tárgya. Első helyen említendő a 300/2005 sz. alatt megjelent Büntető törvénykönyv 12. fejezetének 1. része a béke- és emberiesség elleni bűncselekményekről. Ide tartozik a népirtásról szóló 418. paragrafus, amely a nemzetközi egyezmények idevágó megfogalmazásait veszi át, a büntetési tételt tizenöttől húsz évig terjedő, súlyosbító körülmények fennforgása esetén életfogytiglani szabadságvesztésben határozva meg. A 421. és 422. paragrafus foglalkozik a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolását hirdető csoportok támogatásával és propagálásával. A 421. paragrafus értelmében, aki olyan csoportot támogat vagy népszerűsít, amely erőszakkal, erőszakkal való fenyegetéssel, vagy egyéb sérelemmel való fenyegetéssel mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekszik, egytől öt évig, súlyosbító körülmények fennforgása esetén négytől nyolc évre büntetendő. A 422. paragrafus hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja azt, aki nyilvánosság előtt nyilvánítja ki rokonszenvét a mások alapvető jogainak és szabadságjogainak felszámolására törekvő mozgalmakkal főleg zászlók, jelvények, egyenruhák, jelszavak használata útján. A paragrafus 2. bekezdése ugyanilyen büntetést helyez kilátásba a holokauszt nyilvános tagadásáért, megkérdőjelezéséért, igenléséért vagy igazolásáért. A 424. paragrafus A nemzetiségi, faji, etnikai gyűlöletkeltés alcímet viseli. Eszerint a) aki nyilvánosan fenyegeti valamely egyént vagy csoportot nemzeti, nemzetiségi, faji, etnikai hovatartozása, bőrszíne miatt jogainak és szabadságjogainak korlátozásával, vagy aki ilyen korlátozással él, vagy b) másokat valamely nemzet, nemzetiség, faj vagy etnikai csoport jogainak és szabadságjogainak korlátozására ösztönöz, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. c) Ugyanígy büntetendő az, aki az 1. bekezdésben leírt bűncselekmény elkövetése céljából szövetkezik vagy gyülekezik. Egytől öt évig terjed a büntetési tétel abban az esetben, ha az elkövető idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el ezt a bűncselekményt. Külön bűncselekményként szerepel a Btk. 423. paragrafusában más nemzet, faj vagy meggyőződés becsmérlése: aki nyilvánosság előtt becsmérel a) valamely nemzetet, annak nyelvét, valamely fajt vagy etnikai csoportot, vagy b) emberek csoportját annak hite vagy hitetlensége miatt, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 47
