Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán-Sándor Eleonóra-Tóth Károly Három évig terjedő szabadságvesztés a büntetési tétel akkor, ha a bűncselekményt a vétkes még két más személlyel közösen, idegen hatalommal szövetkezve, közhatalmi funkciójával visszaélve vagy krízishelyzetben követi el. A nemzetiségi, etnikai, faji, bőrszín miatti gyűlölet mint indíték minden egyéb bűncselekmény esetében is súlyosbító körülmény (Btk. 140. paragrafus). A gyűlöletkeltés tilalmát nemcsak a Btk. mondja ki. Az állami kitüntetésekről szóló 522/2008. sz. törvény 21. paragrafusa tiltja olyan kitüntetések viselését, amely mások jogaira és szabadságjogaira törő, vagy ilyen célokat követő mozgalmakkal rokonszenvező személyek csoportja támogatását, népszerűsítését jelentik, illetve olyan kitüntetésekét, amelyek nemzetiségi, etnikai, faji, vallási gyűlöletet szító vagy hirdető mozgalmakat népszerűsítenek. A 84/1990. sz. gyülekezési jogról szóló törvény 10. paragrafusa értelmében az illetékes helyi önkormányzat betiltja azt a megmozdulást, amelynek megjelölt célja állampolgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására való felhíváshoz vezetne azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy ugyanezen okok miatti gyűlölet vagy ellenségeskedés szításához vezetne. Az egyesülési jogról szóló 83/1990. sz. törvény 4. paragrafusa szerint tiltottak az olyan egyesületek, amelyek célja polgárok személyes, politikai vagy egyéb jogainak tagadása vagy korlátozása azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, vagy amelyek célja a gyűlölet vagy ellenségeskedés szítása ugyanezen okok miatt, vagy amelyek célja az erőszak támogatása vagy az alkotmány és a törvények más módon történő megsértése. A petíciós jogról szóló 85/1990. sz. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdése értelmében petícióval tilos felhívni az alkotmány és a törvények megsértésére, mások személyes, politikai és egyéb jogainak tagadására vagy korlátozására azok nemzetisége, neme, faja, eredete, politikai vagy egyéb meggyőződése, vallása, szociális státusa okán, tilos felhívni gyűlölet vagy ellenségeskedés szítására ugyanezen okok miatt. A 147/2001. sz. reklámtörvény 3. paragrafusának 5. bekezdése tilt minden olyan reklámot, amelynek tartalma sérti az emberi méltóságot, sérti mások nemzetiségi vagy vallási érzületét. A 308/2000. sz., a műsorszórásról és retranszmisszióról szóló törvény 19. paragrafusa tiltja olyan műsorok közvetítését, amelyek erőszakot hirdetnek vagy burkoltan vagy nyíltan gyűlöletet szítanak, lekicsinyelnek vagy becsmérelnek másokat nemük, fajuk, bőrszínük, nyelvük, hitük, vallásuk, politikai vagy egyéb meggyőződésük, nemzeti vagy szociális eredetük, nemzetiségi vagy etnikai hovatartozásuk miatt. A fentebb ismertetett, tematikailag csoportosított jogszabályokat tekinthetjük az alkotmányos szabad identitásválasztáshoz való jog, az elnemzetietlenítéssel szembeni védelem törvényi megfogalmazásainak. Az elnemzetietlenítés mint burkolt kormányzati cél vádja a kisebbségek, elsősorban a magyar kisebbség részéről a rendszerváltás után elsősorban az ország közigazgatási felosztása kapcsán hangzott el. A kormányzat ezt a vádat minden alkalommal határozottan visszautasította, mondván, hogy az elnemzetietlenítés tilalma csupán az etnikai arányok erőszakos megváltoztatására vonatkozik. 48
