Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Petőcz Kálmán Sándor Eleonóra-Tóth Károly Az egészségügyi ellátásról és egészségügyi szolgáltatásokról szóló 576/2004. sz. törvény statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozó melléklete értelmében a nemzetiségi hovatartozás egyetlen esetben található a gyűjtendő személyes adatok körében, mégpedig az elhalálozott személyről kitöltendő adatlap esetében. Indokoltnak tekinti a törvény a nemzetiség nyilvántartását azoknak a gyermekeknek az esetében, akik számára nevelőszülőt keresnek, valamint a nevelőszülőknek jelentkező felnőttek esetében (a 305/2005. sz. törvény a gyermekek jogi és szociális védelméről és a szociális gondviselésről 34. paragrafusa). A nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó kérdés hagyományosan része a népszámlálási kérdőívnek. A 2011-ben megtartandó népszámlálás során gyűjtendő adatsort a 263/2008. sz. népszámlálási törvény melléklete rögzíti. A 2001-es népszámlásáról szóló 165/1998. sz. törvénytől eltérően ezúttal a nemzetiség és az anyanyelv mellett „a leggyakrabban használt nyelv” is szerepel az adatsorban. A fentebb felsorolt esetek mindegyikében természetesen titoktartási kötelezettség vonatkozik az adatgyűjtő és -feldolgozó intézményekre, illetve azok dolgozóira. Minden egyéb hatályos szlovák törvényben a nemzetiségi, illetve etnikai hovatartozás kizárólag a hátrányos megkülönböztetés tilalma kapcsán említődik. A magán biztonsági szolgálatokról szóló 473/2005. sz. törvény 59. paragrafusa tételesen és minden körülmények között tiltja a magánnyomozók számára a politikai, szakszervezeti vagy vallási meggyőződésre, faji, etnikai vagy nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatok utáni nyomozást. A munkapiaci szolgáltatásokról szóló 5/2004. sz. törvény 62. paragrafusa ugyancsak tételesen kimondja: a munkaadónak tilos a felvételi során a jelentkező nemzetiségére, faji vagy etnikai származására, politikai nézeteire, szakszervezeti tagságára, vallására, szexuális orientációjára vonatkozó információkat kérni. A jelentkező kérésére a munkaadó köteles minden személyes adat esetében bizonyítani azok kikérésének indokoltságát. A szlovák jogrend egyetlen esetben követeli meg, hogy az érintett személy jogának érvényesítése érdekében nyilatkozzon a nemzetiségéről: ha a 300/1993. számú, alább taglalt törvényben biztosított jogával élve korábban szlovákul anyakönyvezett utónevének anyanyelvű anyakönyvi bejegyzését kéri. A szlovákiai adatvédelem általában magas színvonalúnak tartott, az adatvédelmi törvény az uniós normákkal is összhangban van. Az elmúlt években inkább szigorúsága miatt érték bírálatok, mivel igencsak megnehezíti az etnikai adatgyűjtést, amely nélkül viszont nehéz pl. a romák felemelkedését célzó programok potenciális alanyainak azonosítása. A törvény végrehajtását a független Adatvédelmi Hivatal felügyeli. A Hivatal kiróhat pénzbírságot, de emellett a Btk. 377. paragrafusa szerint büntető eljárás is indítható személyes adatokkal való visszaélés miatt; a büntetési tétel egy, súlyosabb esetekben két év szabadságvesztés. Névhasználat A névhasználatot jelenleg két törvény szabályozza: az utó- és családnevekről szóló 300/1993. sz., valamint az anyakönyvi hivatalokról szóló 154/1994. sz. törvény. Természetesen időközben mindkettő többször módosult. 44
