Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A Szlovákiában élő magyar kisebbség jogi helyzete Az 1990. évi, önbevalláson alapuló népszámlálás során használt íveken a „nemzetiségi hovatartozás" rubrikában semmiféle előre megadott opció nem szerepelt. A 2001. évi népszámlálási íveken már felsorolták az 1990-ben leggyakrabban választott nemzetiségi hovatartozási kategóriákat, a szlovákot, a magyart, a romát, a csehet, a ruszint és az ukránt, kiegészítve az „egyéb” kategóriával. (A felsorolásból kimaradt kisebbségek ezt a megoldást diszkriminatívnak találták.) A szlovák parlament már elfogadta a 263/2008. számú törvényt a következő, 2011. évi népszámlásáról. A kisebbségek szempontjából ebben új elem, hogy a törvény 5. paragrafusa kimondja: az összeírási íveket magyar, roma, ruszin és ukrán nyelven is el kell készíteni (ilyen ívek 2001- ben csak egy kormányhatározat alapján készültek). A kisebbségi nyelvű ívek mennyisége szempontjából a 2001. évi eredmények az irányadók (5. paragrafus 4. bekezdés). A nemzeti kisebbségek definíciójának hiánya súlyos problémákat mindeddig nem okozott, de bizonyos mértékű manipulációra mégis módot ad. Ilyennek minősíthető a Csehországban csak néprajzi csoportként nyilvántartott morvák behívása a kormány nemzetiségi tanácsába, de megkérdőjelezhető az orosz kisebbség képviselőjének jelenléte is a tanácsban. Befogadásukkal csökkent a nagyobb létszámú, főleg a magyarok súlya ebben a testületben. Ez a két kisebbség egyben részesedést nyert a kulturális minisztérium kisebbségi kultúratámogatási pályázati keretéből. A szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog A szlovák alkotmány 12. cikkének 3. bekezdése kimondja: Mindenkinek jogában áll szabadon határozni saját nemzetiségéről. Tilos ennek a döntésnek bármilyen befolyásolása és az elnemzetietlenítésre irányuló nyomás minden módja. Adatvédelem Az etnikai hovatartozás a 428/2002. számú adatvédelmi törvény 9. paragrafusa értelmében a szigorúan őrzött személyes adatok kategóriájába tartozik, amelyek gyűjtése és feldolgozása kizárólag az érintett személy írásos jóváhagyásával vagy külön törvényi meghatalmazás alapján történhet. Ilyen meghatalmazást tartalmaz a 131/2002. sz. törvény a felsőoktatásról - a 73. paragrafus 2. bekezdése szerint az egyetemi hallgatók regiszterében nyilvántartott adatok közé tartozik a nemzetiségi hovatartozás is. Hasonló módon a 245/2008. sz. törvény az oktatásról és nevelésről az alap- és középiskolai tanulók esetében tartalmaz meghatalmazást a nemzetiség nyilvántartására. A rendőrség a bűnmegelőzésről szóló 583/2008. sz. törvény 7. paragrafusa alapján szintén jogosult a bűnelkövetők és az áldozatok személyes adatai között a nemzetiség nyilvántartására is. Az ügyészségről szóló 153/2001 sz. törvény 55a paragrafusa 4. bekezdésének b) pontja a sértettekről nyilvántartott személyes adatok közé sorolja a sértett faji vagy etnikai származását, politikai nézeteit, vallását vagy világnézetét, párttagságát, amenynyiben az illető politikai meggyőződése, nemzetisége, faji vagy etnikai hovatartozása, hite miatt vált bűncselekmény áldozatává. 43
