Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Kisebbségi nyelvi jogok Szlovákiában az 1918-1968 közötti időszakban Külön fejezet, mégpedig az utolsó előtti, tizenkettedik tér ki a nemzetiségek jogállásának szabályozására, „Nemzetiségi csoportok" címmel. Már a címből kitűnik, hogy nem kisebbségekről van szó, a terminológia tehát bizonyos értelemben még kedvezőnek is tekinthető a nemzetiségekre nézve. Ami a nyelvi jogokat illeti, a 94. § alapján a nemzetiségi csoportok jogosultak nyelvüket a közéletben és az oktatásban használni, amiről külön törvénynek kellett volna rendelkeznie. Ezt a nagylelkű normát azonban nagyban ellehetetlenítette a fejezet utolsó rendelkezése, amely így szólt: 95. § A nemzetiségi csoportoknak ebben az alkotmányban feltüntetett jogai annyiban érvényesek, amennyiben ugyanilyen jogokat élvez a valóságban a szlovák kisebbség is az érintett nemzetiségi csoport anyaországában. Ezzel tehát az alkotmány a reciprocitás elvét iktatta törvénybe, figyelmen kívül hagyva annak minden aránytalanságát. Ez az alkotmányos rendelkezés „a Magyarországgal szembeni védelmi politika egészen 1945-ig gyakran használt alapvető eszköze maradt”.11 A magyar nyelvű iskolarendszer, illetve a magyar nyelvű istentiszteletek azonban ebben az időben még fennmaradhattak.12 5. A jogfosztottság időszaka Az 1944-45-ös időszakban a Szlovák Nemzeti Tanács által kibocsátott, illetve a Beneš köztársasági elnöktől származó rendeletek, dekrétumok, hirdetmények közül számos érintette a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségeket. Az alábbiakban elsősorban a nyelvi jogok szemszögéből fontos dokumentumokat vizsgáljuk. A németek és magyarok szlovákiai jogfosztottságának nyitányaként szoktak tekinteni az 1945. április 5-én kihirdetett Kassai Kormányprogramra, amely nagyon markánsan és súlyos ideológiai töltettel fogalmazta meg a háború utáni soviniszta politikai célkitűzéseket. A nyelvhasználat szempontjából azonban már korábban született kemény korlátozó intézkedés. A Szlovák Nemzeti Tanács 1944. évi 6. számú rendelete a német és a magyar nemzeti kisebbség oktatásügyének és istentiszteleti nyelvének rendezéséről kimondja, hogy a német és a magyar nemzeti kisebbség minden fokú és kategóriájú, 1938. október 6. után létesített iskolája megszűnik. Hasonló módon rendelkezik az istentiszteletekről: ahol 1938. október 6. után vezették be a német vagy a magyar nyelvet, ezek a továbbiakban nem használhatók. A legszélsőségesebb intézkedések, azaz a kisebbségi nyelvhasználati jogok teljes felszámolása azonban valóban a Kassai Kormányprogram elfogadása után következett. A németek és magyarok állampolgárságtól való megfosztását az 1945. évi 33-as számú köztársasági elnöki dekrétum megerősítette. Korábban a Szlovák Nemzeti Tanács 1945. évi 44. számú rendelete már minden 11. http://www.pulib.sk/elpub2/FF/Pekar2/pdf_doc/hetenyi.pdf 12. 1939-ben negyven magyar tannyelvű iskolában kb. 4500 gyermek tanult, a magyar nyelvű istentiszteletek száma nagyjából az 1939 előtti szinten maradt. 37
