Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Lancz Attila A kisebbségi nyelvhasználati törvény 4. § (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik: „A 2. § (1) bekezdés szerinti község saját területén az utcaneveket és más helyi földrajzi jelöléseket kisebbségi nyelven is feltüntetheti." („Obec podľa § 2 ods. 1 môže na svojom území označovať ulice a iné miestne geografické značenia aj v jazyku menšiny.“) Sem a fenti jogszabályok, sem más jogszabály nem tartalmaz olyan korlátozást, amely szerint kizárólag csak a 20% feletti magyar jelenléttel rendelkező települések magyar megjelölését lehet csak feltüntetni a magyar nyelvű utcanévtáblákon és egyéb földrajzi megjelölésekben. Tehát Érsekújvárott az önkormányzat minden további nélkül „Nyitrai úť-ként jelölheti meg az adott utcát, annak ellenére is, hogy Nyitrán a magyarok aránya nem éri le a 20%-ot. A magyarlakta városokban (tisztelet a kivételnek) a hivatalokban nincs bebiztosítva annak a lehetősége, hogy az ügyintézés magyar nyelven is folyhasson: városháza, posta stb. Kell ezt biztosítani? Igen, de mivel a kérdésében általános problémákról van szó, engedje meg, hogy általánosságban áttekintsük a nemzetiségi kisebbségek jogait a hivatali nyelvhasználatban. A nemzeti(ségi) kisebbségek nyelvének használatáról szóló 184/1999. sz. törvény szerint: 2. § (3) bekezdés: „A Szlovák Köztársaság nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárának az (1) bekezdés szerinti községben joga van a helyi államigazgatási szervvel, a területi önkormányzati szervvel és a területi önkormányzati szerv által alapított jogi személlyel (a továbbiakban csak „közigazgatási szerv") folytatott szóbeli és írásbeli érintkezés során, ideszámítva az írásbeli háttéranyagokat és bizonyítékokat, a kisebbség nyelvén kommunikálni, és a közigazgatási szerv a kisebbség nyelvén írt beadványra az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is válaszol a közokiratok kiállítását leszámítva, miközben ez a kivétel nem érinti a (4) és (5) bekezdések szerinti közokiratokat. Kétség esetén a közigazgatási szerv válaszának államnyelvű szövege a döntő. A közigazgatási szerv adekvát módon megteremti az első mondat szerinti jogok érvényesülésének feltételeit, miközben meghatározhat egy időszakot az ügyek kisebbségi nyelvű intézésére. A közigazgatási szerv látható helyen biztosítja a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről szóló tájékoztatást a közigazgatási szerv székhelyén.” („Občan Slovenskej republiky, ktorý je osobou patriacou k národnostnej menšine, má právo v obci 2a) podľa odseku 1 komunikovať v ústnom a písomnom styku pred orgánom miestnej štátnej správy, orgánom územnej samosprávy a územnou samosprávou zriadenou právnickou osobou (dálej len „orgán verejnej správy“) vrátane predkladania písomných listín a dôkazov aj v jazyku menšiny a orgán verejnej správy poskytne odpoveď na podanie napísané v jazyku menšiny okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny s výnimkou vydávania verejných listín, pričom táto výnimka sa netýka verejných listín podľa odsekov 4 a 5. V pochybnostiach je rozhodujúce znenie odpovede orgánu verejnej správy v štátnom jazyku. Orgán verejnej správy vytvorí podmienky na uplatnenie práva podľa prvej vety adekvátnym spôsobom, pričom si môže určiť 342
