Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Jogi tanácsadás
Kérdések és válaszok Ezen a fórumon jelenleg csak a nyelvi jogokkal és a magyar állampolgársággal kapcsolatos kérdésekre áll módunkban válaszolni. A honlapunkon azonban tervezünk elindítani egy olyan rovatot, amely a Szlovákiában magyar nyelven szolgáltatást nyújtó ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók stb. jegyzékét tartalmazza majd. Most készülnek a tiltakozó összejövetelek a hazafiassági törvénnyel kapcsolatban, ezeknek a plakátjai kétnyelvűeknek kell lenniük, és szlovák-magyar nyelven kell ezeket megrendezni? Vagy a kampánygyűlések, azoknak is kétnyelvűeknek kell lenniük? A plakát az államnyelvtörvény értelmében lehet magyar nyelvű, azonban a teljes magyar szöveg szlovák fordításának is szerepelnie kell rajta. Ami a rendezvények lebonyolítását illeti, világosan meg kell különböztetnünk egymástól a 96/1991. sz., a nyilvános kulturális rendezvényekről szóló törvény és a 84/1990. sz. gyülekezési törvény alapján megvalósuló rendezvényeket. Az államnyelvtörvény is külön kezeli a két esetet, sőt a Kulturális Minisztérium által kiadott, államnyelvtörvényhez fűzött végrehajtási alapelvek 2. részének x) pontja kimondja, hogy a gyülekezési törvény által bejelentett rendezvény nem számít kulturális rendezvénynek. Az államnyelvtörvény a nyilvános kulturális rendezvényről szóló törvényben előírja a programok kísérő felvezetését államnyelven. Ennek sorrendjéről nem nyilatkozik, tehát lehet először más nyelven, majd utána államnyelven. Ami a tiltakozó összejöveteleket és a kampánygyűléseket illeti, amennyiben a gyülekezésijog szerint bejelentett rendezvényről van szó, nem kötelező a kétnyelvűség, az államnyelvtörvény csupán lehetőséget nyújt arra, hogy a rendezvényen bárki használhassa az államnyelvet. Köszönöm a gyors válaszukat! De mi van abban az esetben, ha egy Csemadok évzáróról vagy Csemadok rendezvényről van szó, ahová csak a tagokat hívjuk meg, vagy egy színházi előadás esetében, amelyre konkrét címekre küldjük a meghívókat. Ebben az esetben is kétnyelvűnek kell lennie a meghívónak? Mivel ebben az esetben a meghívó nem a nagy nyilvánosságnak szól, hanem konkrét magánszemélyeknek van címezve, ez esetben nem kötelező államnyelven is feltüntetni a meghívó szövegét. Egy külföldi cégnél dolgozom, ahol gyakran működünk együtt külföldi alvállalkozókkal, többek között szlovákiai magyarokkal is. Velük a kommunikáció természetesen magyarul folyik, a megbízásokat írásban, szintén magyar nyelven küldjük. Nem sért cégünk ezzel törvényt? Válaszukat köszönöm. Az államnyelvtörvény területi hatálya kizárólag a Szlovák Köztársaság területét foglalja magában. Kizárólag a Szlovák Köztársaság területén zajló kommunikációra vonatkoztatható tehát. A szóbeli kommunikációt magánérintkezésben a törvény nem szabályozza, tehát egyes vállalatok/vállalkozók tetszőleges nyelven kommunikálhatnak egymással szó-331