Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lancz Attila-Szekeres Klaudia Hogyan működik a Jogsegélyszolgálat? A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő jogi elemzőközpont (a továbbiakban: Jogsegélyszolgálat) nyitott, önkéntes, civil alapon működő szakmai csoportosulásként jött létre és mindmáig ezen az alapon működik. Elsősorban, de nem kizárólag, jogászok a munkatársaink, jelenleg összesen tizenegy fő.1 Bár a Jogsegélyszolgálat kezdetben az államnyelvtörvénnyel kapcsolatos, szűk értelemben vett jogsegély-szolgálati tevékenységet végzett, az azóta eltelt idő folyamán bővült a munkaterületek száma. A szűk értelemben vett jogsegélyszolgálatot kiegészítette az ismeretterjesztés (nyelvhasználati kampány) és a jogalkotási jellegű tevékenység (komplett törvénytervezetek kidolgozása), valamint a szlovákiai jogszabályok magyarra fordítása. A Jogsegélyszolgálat által vállalt egyes témák mondhatni organikusan illeszkednek a szlovákiai magyar társadalmi és politikai élet történéseibe, hiszen némely témák hosszú kifutási idővel bírnak (pl. nyelvhasználati jogsegélyszolgálat és ismeretterjesztés, törvényfordítások), mások pedig az aktuálisan felmerülő témákra reagálnak (törvénytervezetek elkészítése, törvényjavaslatok véleményezése, állampolgársági tanácsadás). A Jogsegélyszolgálat munkatársai havonta tartanak szakértői megbeszélést a munkafolyamatok egyeztetése céljából, általában a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet épületében (a megbeszéléseket Tóth Károly vezeti). A köztes időben a konkrét témákban felmerülő teendők esetében szintén sor kerül szűkebb körű egyeztetésekre, akár az intézet épületében, akár az érintett munkatársak választása szerinti, könnyen elérhető helyeken (akár egy komáromi kávézóban is). Mivel egy formailag kevéssé kötött csoportosulásról van szó, amelyen belül a munkatársak nem főállású munkaviszonyban végzik a tevékenységüket, a konkrét tevékenységek intenzitását befolyásolja a munkatársak „polgári foglalkozása" és a rendelkezésükre álló szabadidő. Az ebből származó időnkénti nehézségeket a Jogsegélyszolgálat a munkatársak számának növelésével és a „kiosztott feladatok” személyre szabásával igyekszik kezelni. A Jogsegélyszolgálat mára olyan civil szakmai műhellyé vált, amely a szlovákiai magyar kisebbségi lét hosszú távú és aktuálisan jelentkező témáira, problémáira szakmailag megalapozott válaszokat tud adni. Munkájához bármely érdeklődő szabadon csatlakozhat. A Jogsegélyszolgálat saját honlapot is működtet (www.jogsegely.sk). A Jogsegélyszolgálat működésének kezdete Mint azt már a bevezetőben említettük, a Jogsegélyszolgálat az államnyelvtörvény módosításával kialakult helyzetre reagált, amikor meghirdette a nyelvhasználati kérdésekkel kapcsolatos jogi tanácsadását (jogsegély). Azonban függetlenül attól, hogy az államnyelvtörvény képezte az indulás apropóját, a jogi tanácsadás a kezdetektől fogva vonatkozott az akkori (a 2011-es módosítás előtti) kisebbségi nyelvhasználati törvényből eredő jogokra, lehetőségekre is. Mégpedig azért, mert a gyakorlatban a két törvény alkotta nyelvhasználati lehetőségek (és kötelezettségek) nem válnak szét. A két tör1. Fiala-Butora János, Horony Ákos, Szekeres Klaudia, Cúth Csaba, Balkó Edit, Nagy Péter, Szalay Zoltán, Hodossy Katalin, Öllös László, Tóth Károly, Lancz Attila. 298
