Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Lancz Attila-Szekeres Klaudia* A JOGSEGÉLYSZOLGÁLAT A Jogsegélyszolgálat létrejöttének körülményei A szlovákiai államnyelvtörvény számos politikai és szakmai vitát kiváltó 2009-es módosítása mérföldkővé, egyben negatív szimbólummá vált a szlovákiai kisebbségpolitikában. Az államnyelvtörvénynek a kisebbségi nyelvhasználati jogokat negatívan befolyásoló rendelkezéseitől azonban jóval nagyobb mértékben esett latba az a pszichikai hatás, amely a heves politikai reakciók-ellenreakciók sorozatának következtében az átlag szlovákiai magyart érte. Dél-Szlovákiában szinte tapinthatóvá vált az általános bizonytalanság, amely negatívan hatott a szlovákiai magyar kisebbségi lét összesített társadalmi pozícióira, ezen belül konkrétan a magyar nyelvhasználati hajlandóságra is. A módosított államnyelvtörvény rendelkezései közül különösen az 1999-ben eltörölt, de 2009-ben ismét bevezetett, pénzügyi szankciók (bírság) váltottak ki rendkívül negatív visszhangot. Az indokolhatatlanul magas összegű pénzbírságok egyértelműen a törvénymódosítás „elrettentő” jellegét domborították ki. Az a tény, hogy az átlag szlovákiai magyarnak a konkrét kisebbségi nyelvhasználati lehetőségekkel kapcsolatban valóban kétségbeejtően hiányosak az ismeretei, ugyanakkor az államnyelvtörvény pénzbírságait ebben az időszakban folyamatosan „ragozták” a közbeszédben, mindezek együttvéve olyan szinergikus hatást váltottak ki, amelynek eredményeképpen még többen „mentek biztosra” az államnyelv kontra kisebbségi nyelv használatának alternatívája felmerülése esetén. Értve ez alatt azt, hogy a nyelvhasználati kérdésekben megmutatkozó általános információhiány esetében az a „biztos”, ha mindent szlovákul, sőt, mindent kizárólag szlovákul intéz, ír ki, ír meg a szlovákiai magyar átlagpolgár. Miközben tehát a közbeszédben unalomig sulykolt súlyos pénzbírság lehetősége Damoklész kardjaként függött a levegőben, a magyar nyelvhasználattal való próbálkozás ebből a szempontból a szó szoros értelmében vett kockázattá degradálódott. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala ilyen körülmények között, ilyen hangulatban határozta el, hogy a magyar nyelvhasználat miatt „bajba jutottak” jogi támogatásával és a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó ismeretterjesztéssel próbál némi ellensúlyt képezni az államnyelvtörvény kiváltotta negatív pszichikai hatásokkal szemben. * Szekeres Klaudia A kisebbségi kultúrák finanszírozása - a Jogsegélyszolgálat törvényalkotási hiánypótlása című fejezet szerzője. 297
