Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Államnyelvtörvény, bizonyítványok, nemzeti jelképek Az alapiskolai bizonyítványok iskolaügyi minisztérium által előírt mintanyomtatványát a 7/2009-R számú metodikai útmutató 3. számú melléklete tartalmazza. A 7/2009-R metodikai útmutató 1. cikkének (12) bekezdése szerint az előnyomtatott formanyomtatványok és az elektronikusan az „eTIaóivá" programban kitöltött és ezt követően kinyomtatott bizonyítványok egyenértékűek. Az utóbbiakat vízjellel ellátott papirosra kell nyomtatni. A metodikai útmutató í. cikkének (11) bekezdése szerint az iskolák az első iskolai félév végén és a második félév végén adnak ki a tanulóknak bizonyítványt. Az iskolaév végén kiadott bizonyítvány tartalmazza az első félév értékelését is. (A középiskolák számára a 8/2009-R számú és a 11/2009-R számú metodikai útmutató az irányadó.) A fenti metodikai útmutatók a kétnyelvű bizonyítványok vonatkozásában tartalmaznak külön előírásokat, és tudomásom szerint a kétnyelvű bizonyítványok kitöltésére vonatkozóan nem született semmiféle metodikai útmutató az iskolaügyi minisztériumban. Problematikus részek Az államnyelvtörvényben és az oktatási törvényben is a kisebbségi nyelven oktató iskolák kétnyelvű bizonyítványáról van szó. A gyakorlatban kiadott bizonyítványok ennek ellenére csak részben kétnyelvűek. A minisztérium által előírt formanyomtatványban egyszerűen hiányzik a szlovák adat magyar megfelelőjének kijelölt hely, vagy más előírás vagy technikai akadályok miatt nem lehet teljes körűen magyarul is kitölteni a bizonyítványt. Különösen problematikus a bizonyítványok számítógéppel történő elkészítése esetében, hogy az erre a célra forgalmazott számítógépes programok (eTIaóivá, aScAgenda) nem teszik lehetővé minden esetben az adott rubrikák kétnyelvű kitöltését. Az alábbi adatok magyar nyelvű feltüntetése okoz jelenleg gondot: 1. Az iskola neve: bizonyos esetekben az iskola magyar neve csak szlovákul tartalmazza a település nevét. Ebben az esetben törvénymódosításra lenne szükség, mivel az oktatásügyi államigazgatásról és az iskolák önkormányzatáról szóló 596/2003. törvény 21. §-a két megszorítást is tartalmaz a kisebbségi (magyar) településnév feltüntetése vonatkozásában. Első korlátozás, hogy a kisebbségi településnevet az iskola nevében csak olyan település esetén lehet feltüntetni, ahol legalább 20% kisebbséghez tartozó lakos él. A másik korlátozás, hogy ezt is csak a kizárólag magyar osztályokkal rendelkező iskolák esetében. Mindkettő korlátozás indokolatlan és aránytalan. A küszöbhöz kötött feltétel ellentétes a Nyelvi Kartában vállaltakkal, és a 20 százalékos küszöb szigorú értelmezését tükrözi, amelyet a Karta ellenőrzését végző Szakértői Bizottság ismételten kifogásolt. Az iskolaügy területe ugyanis nem része a hivatali nyelvhasználatnak, ezért semmiféle gyakorlati indoka nincs egy kisebbségi nyelven (is) oktató intézmény neve vonatkozásában ilyen korlátozást alkalmazni. A kisebbségi településnév meghatározása jelenthet látszólag némi gondot, mivel a kisebbségi név nem szerepel semmilyen hatályos jogi szabályozásban, azonban az ún. táblatörvényben meghatározott névjegyzék egyébként is csak a település kezdetét és végét jelző táblán szereplő helységnév vonatkozásában releváns. A magyarok által jelentős számban lakott településeknek kivétel nélkül megállapítható a „hagyományos és helyes” (Nyelvi Karta 10. cikk 2. bek. g. pont) magyar 291
