Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Horony Ákos nevük, akkor is, ha mára a magyarság aránya a településen már 20 százalék alá csökkent. Ennek a kérdésnek a megoldása a földrajzi nevek hatályos jogi szabályozásának teljes újragondolását igényli. 2. A tanuló neve: a tanuló családi neve és utóneve csak a szlovák helyesírás szerinti sorrendben van feltüntetve, a név nem szerepel magyar alakban. A korábbi évtizedekben az volt a gyakorlat, hogy a diák neve kétszer került feltüntetésre a bizonyítványon, hivatalos szlovák és nem hivatalos magyar változatban. Ez a vezetéknév és az utónév sorrendjére is vonatkozott (Alžbeta Nagyova - Nagy Erzsébet). A rendszerváltozást követően azonban már lehetőség van hivatalosan is magyar alakban használni a vezeték- és utóneveket, ez az adott személy (vagyis kiskorú esetében szülei) döntésén múlik. Ez elvileg egyszerűsítette, azonban a gyakorlatban komplikálta a helyzetet, mivel számos szülő nem él azzal a joggal, hogy gyermeke nevét hivatalosan anyanyelvén jegyeztesse be. A törvény szerint a bizonyítványban szereplő adatoknak egyezniük kell a vonatkozó pedagógiai dokumentációban szereplő adatokkal. Azok esetében, akik nevüket hivatalosan magyarul használják, egyértelmű, hogy azt a hivatalos irataikban szereplő alakban kell feltüntetni, a szlovák és magyar változatban csak a sorrend változik (Erzsébet Nagy - Nagy Erzsébet). Probléma abban az esetben merül fel, ha a diák neve hivatalosan szlovák változatban van bejegyezve, ekkor ugyanis következetes írásmód esetén csak a sorrend lehetne módosítható, hisz a magyarul bejegyzett hivatalos név esetén sem került feltüntetésre nem hivatalos szlovák név (Alžbeta Nagyová - Nagyová Alžbeta). Ebben az esetben az évtizedes gyakorlat követése az egyik lehetőség, ami azonban a fentebb kifejtettek alapján nem következetes. Ezen az ellentmondásos helyzeten valójában az javítana, ha a magyar szülők kivétel nélkül élnének jogukkal, hogy gyermekük nevét hivatalosan is anyanyelvükön jegyeztessék be. (Ebben talán a pedagógusok figyelemfelhívással és tanáccsal hatékonyan segíthetnek - például minden ilyen diák bizonyítványa mellé mellékelnek egy szükséges formanyomtatványt.) Tudomásom szerint az „eTIaöivá” program nem teszi lehetővé a név alternatív módon, tehát magyar sorrendben vagy magyar változatban történő feltüntetését, azonban az „aScAgenda” program ezt lehetővé teszi. A kézzel kitöltött bizonyítványok esetében ez természetesen nem jelenthet gondot. A tanuló születésének időpontja: csak szlovákul és a szlovák helyesírás szerinti sorrendben van feltüntetve. A Ševt által kiadott formanyomtatványok nem tartalmaznak külön sort a magyarul írt dátum feltüntetésére. Tudomásom szerint az „eTIaöivá” program nem teszi lehetővé a dátum magyar nyelvű kinyomtatását, az „aScAgenda" program azonban igen. Helyszűke miatt kézzel történő kitöltés esetén is probléma lehet. Megoldást a formanyomtatványok és a számítógépes program megfelelő javítása jelentene. 3. A tanuló születési helye: a településnév csak szlovákul van feltüntetve. A formanyomtatvány itt sem tartalmaz külön rubrikát a magyar településnév feltüntetésére. A kisebbségi földrajzi nevek használatának rendezetlensége, illetve a szabályozás korlátozó volta szintén problémaként jelentkezik. Az olyan településnevek feltüntetését, ahol a magyarok aránya nem érte el a 20 százalékot, információim szerint a Fico-292
