Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Horony Ákos Ami változik: I. Jelentősebb változás A módosító javaslat 11. pontja: Iskolai dokumentáció (4. § 3. bek.) A módosító javaslat szerint az olyan „további dokumentáció” körét, amelyet a kisebbségi oktatási intézményekben nem kell szlovák nyelven vezetni, a kulturális minisztérium rendeleté állapítja meg, amelyet az iskolaügyi minisztériummal egyetértésben ad ki. A hatályos törvény szerint a magyar tanítási nyelvű oktatási intézményekben a pedagógiai dokumentációt és a további dokumentációt is két nyelven, elsősorban szlovákul és másodsorban magyarul kell vezetni. Az oktatási törvény határozza meg, mi számít „pedagógiai dokumentációnak" és mi számít „további dokumentációnak.”Az iskolai dokumentáció több nyelven történő vezetése a pedagógusok számára indokolatlan és értelmetlen többletterhet jelent. Mivel az oktatási törvény szerint a kisebbségi iskolák tanfelügyelőinek a kisebbségi nyelvet is érteniük kell, felesleges bizonyos dokumentumokat szlovák nyelven is vezetni, azonban egyes dokumentumok kétnyelvűsége, sőt kivételesen csak szlovák nyelvűsége is indokolt lehet. A módosítás következtében tehát a jövőben lehet olyan dokumentáció is a kisebbségi iskolákban, amelyet csak kisebbségi nyelven vezetnek. (Ennek terjedelme még ismeretlen.) A módosításnak azonban van jelentős fogyatékossága is: A „pedagógiai dokumentáció” esetében fenntartja a kötelező szlovák nyelvű (kétnyelvű) vezetést, csak a „további dokumentáció” esetében teszi majd lehetővé bizonyos körben az államnyelv elhagyását. Pedig az egynyelvű vezetés a „pedagógiai dokumentáció" bizonyos eseteiben is indokolt lehet. További hiányossága, hogy miután a rendelet meghatározza, hogy mit nem kell szlovákul vezetni, a fennmaradó további dokumentációt azonban törvényből kifolyólag már nem kell magyarul is vezetni, így előfordulhat, hogy mondjuk egy szűkén meghatározott körön kívül az iskolák a további dokumentációt csak szlovákul vezetik majd (mivel a kisebbségi nyelven történő vezetésre már nincs előírás), még akkor is, ha magyar nyelven történő vezetése indokolt lenne. Ezzel a magyarul is vezetett dokumentáció köre jelentősen leszűkülhet. A pedagógiai dokumentáció az oktatási törvény szerint olyan „írásos dokumentumok együttese, amelyek a nevelés és az oktatás folyamatát határozzák meg, és olyan írásos anyagok együttese, amelyek alapján az iskola vagy az oktatási intézmény közokiratokat és döntéseket ad ki”. A pedagógiai dokumentációt az oktatási törvény taxatíve felsorolja. (Ide tartoznak pl.: tantervek, osztálykönyv, ellenőrző könyv, a diák katalóguslapja, a diák személyes iratai, vizsgák jegyzőkönyvei, az oktatási intézmény napi feljegyzései, az órarend, az iskola oktatási rendje, az oktató-nevelő tevékenység terve, az iskolai munkaterv, a nevelői csoport naplója, az egyes oktatási tárgyak tematikus nevelési-oktatási tervei stb.) A további dokumentáció az oktatási törvény szerint olyan „dokumentumok együttese, amelyek az iskolák vagy az oktatási intézmények szervezetét és irányítását biztosítják”. (Ide tartoznak pl.: javaslat valamely, speciális nevelési-oktatási szükségleteket igénylő diáknak a speciális iskolába, speciális óvodába, általános iskolába, középiskolába történő felvételére, a jelentés pszichológiai vagy speciális pedagógiai vizsgálatról, az írásos nyilatkozat az iskolába beíratásról, az egyénileg felvett diák egyéni oktatási-nevelési terve, az oktatási intézmény statútuma, a szervezeti rend, azon iskolák és oktatási intézmények 286
