Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Államnyelvtörvény, bizonyítványok, nemzeti jelképek- bizonyos szerveken belül tiltja a kisebbségi nyelv szolgálati érintkezésben való használatát (ez kirívó az állami rendőrség és a tűzoltóság esetében, csak az önkormányzati rendőrség esetében tettek enyhítést);- a munkajogi jellegű szerződéseknek továbbra is csak az államnyelvű változatát ismerik el, ez vonatkozik az egyesületek, gazdasági társaságok alapszabályára is;- az egészségügyben továbbra is szabályozzák a nyelvhasználatot, annak szerepeltetése a törvényben, hogy a személyzet nem köteles ismerni a nemzeti kisebbség nyelvét (még olyan településen sem, ahol túlnyomó többségben ilyen személyek élnek) ellentétes a józan ésszel és az orvosi etikával (az Irányelvek szerint még akkor sem kell használniuk a kisebbség nyelvét, ha egyébként beszélik). Szankciók (módosító javaslat 22. pontja, 9a §) - a szankciók összegét megfelezték (100-5000 EUR helyett 50-2500 EUR). Ez lényegi változást nem jelent, mivel a 2500 euró összeg is rendkívül magas (a szlovákiai havi átlagbér háromszorosa). A törvényben továbbra sincs megkülönböztetve a szankciók mértéke, egyrészt a törvénysértés jellege, valamint a szankcionált személyek gazdasági ereje alapján (hivatal, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, nonprofit egyesület). [Tudni kell, hogy más törvények is tartalmaznak szankciókat az államnyelvhasználattal, pontosabban annak hiányával kapcsolatosan, az államnyelvtörvény fogyasztóvédelmi jellegű 8. § (1) bekezdésének megsértése például a fogyasztók védelméről szóló 250/2007. számú törvény (lásd. 13. §, 24. §) alapján szankcionálható. Ezért nem igaz az az állítás, hogy a szankciók nélkül az „államnyelv” vagy az államnyelvet beszélők védelme ne lenne biztosítható.] Tágabb mérlegelési jogot adtak a minisztériumnak. A minisztérium a törvénysértés megállapítása esetén a módosítást követően már nemcsak az összeg tekintetében mérlegelhet, hanem azt is eldöntheti, hogy egyáltalán kiszab-e bírságot. Ez azonban az önkényes eljárás lehetőségét növeli a minisztérium részéről, például politikai szimpátia vagy nemzetiségi előítéletek alapján. (A kulturális miniszter ennek már jelét is adta, amikor az MKP nyelvtörvénysértése kapcsán kijelentette, hogy zavarja őt annak „politikai indítéka”. Az új változat a minisztérium mérlegelési jogából eredően jogszerűen lehetővé teszi például az „angol nyelven” elkövetett törvénysértések büntetlenül hagyását, vagy a magyar nyelven elkövetett törvénysértések szigorúbb büntetését.) A szankcionálható személyek körét nem szűkítették, sőt a személyi hatályt megállapító rész törlésével a bizonytalanságot növelték. A hatályos törvény tételesen felsorolja a büntethető személyeket, a módosítás ilyen felsorolást már nem tartalmaz. A módosító javaslat a szankcionálható személyek körét meghatározó részt törli és a törvény 9. §-ában a felügyelet alá sorolt területeken a szankcionálhatóság két esetét határozta meg: 1. „a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információja" esetében, VAGY 2. „a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életét, egészségét, biztonságát és vagyonát érintő információ" esetén. Minthogy a második esetben a szankcionálható személyek köre (személyi hatály) nincs meghatározva, csak 283
