Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)

Elemzések, felmérések, összegzések

Államnyelvtörvény, bizonyítványok, nemzeti jelképek- bizonyos szerveken belül tiltja a kisebbségi nyelv szolgálati érintkezésben való használatát (ez kirívó az állami rendőrség és a tűzoltóság esetében, csak az önkormányzati rendőrség esetében tettek enyhítést);- a munkajogi jellegű szerződéseknek továbbra is csak az államnyelvű változatát ismerik el, ez vonatkozik az egyesületek, gazdasági társaságok alapszabályára is;- az egészségügyben továbbra is szabályozzák a nyelvhasználatot, annak szere­peltetése a törvényben, hogy a személyzet nem köteles ismerni a nemzeti kisebbség nyelvét (még olyan településen sem, ahol túlnyomó többségben ilyen személyek élnek) ellentétes a józan ésszel és az orvosi etikával (az Irányelvek szerint még akkor sem kell használniuk a kisebbség nyelvét, ha egyébként beszélik). Szankciók (módosító javaslat 22. pontja, 9a §) - a szankciók összegét megfelezték (100-5000 EUR helyett 50-2500 EUR). Ez lényegi változást nem jelent, mivel a 2500 euró összeg is rendkívül magas (a szlo­vákiai havi átlagbér háromszorosa). A törvényben továbbra sincs megkülönböztetve a szankciók mértéke, egyrészt a törvénysértés jellege, valamint a szankcionált szemé­lyek gazdasági ereje alapján (hivatal, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, nonprofit egyesület). [Tudni kell, hogy más törvények is tartalmaznak szankciókat az államnyelv­használattal, pontosabban annak hiányával kapcsolatosan, az államnyelvtörvény fogyasztóvédelmi jellegű 8. § (1) bekezdésének megsértése például a fogyasztók védelméről szóló 250/2007. számú törvény (lásd. 13. §, 24. §) alapján szankcionálha­tó. Ezért nem igaz az az állítás, hogy a szankciók nélkül az „államnyelv” vagy az állam­nyelvet beszélők védelme ne lenne biztosítható.] Tágabb mérlegelési jogot adtak a minisztériumnak. A minisztérium a törvénysértés megállapítása esetén a módosítást követően már nem­csak az összeg tekintetében mérlegelhet, hanem azt is eldöntheti, hogy egyáltalán kiszab-e bírságot. Ez azonban az önkényes eljárás lehetőségét növeli a minisztérium részéről, például politikai szimpátia vagy nemzetiségi előítéletek alapján. (A kulturális miniszter ennek már jelét is adta, amikor az MKP nyelvtörvénysértése kapcsán kije­lentette, hogy zavarja őt annak „politikai indítéka”. Az új változat a minisztérium mérle­gelési jogából eredően jogszerűen lehetővé teszi például az „angol nyelven” elkövetett törvénysértések büntetlenül hagyását, vagy a magyar nyelven elkövetett törvénysérté­sek szigorúbb büntetését.) A szankcionálható személyek körét nem szűkítették, sőt a személyi hatályt megállapí­tó rész törlésével a bizonytalanságot növelték. A hatályos törvény tételesen felsorolja a büntethető személyeket, a módosítás ilyen fel­sorolást már nem tartalmaz. A módosító javaslat a szankcionálható személyek körét meghatározó részt törli és a törvény 9. §-ában a felügyelet alá sorolt területeken a szankcionálhatóság két esetét határozta meg: 1. „a közigazgatás nyilvánosságnak szóló információja" esetében, VAGY 2. „a Szlovák Köztársaság állampolgárainak életét, egészségét, biztonságát és vagyonát érintő információ" esetén. Minthogy a második esetben a szankcionálható személyek köre (személyi hatály) nincs meghatározva, csak 283

Next

/
Oldalképek
Tartalom