Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A szlovák nyelvhasználati szabályozás elemzése... (6) Výnos pokút uložených podľa tohto zákona je príjmom štátneho rozpočtu. § 7a - Právomoc podpredsedu vlády Slovenskej republiky pre ľudské práva a národnostné menšiny (1) Podpredseda vlády Slovenskej republiky pre ľudské práva a národnostné menšiny 8) (dálej len „podpredseda vlády”) poskytuje odbornú a metodickú pomoc orgánom verejnej správy a organizačným zložkám bezpečnostných a záchranných zborov pri vykonávaní tohto zákona. Az államnyelvtörvény egyik legvitatottabb rendelkezése a szankciókról szóló volt. A törvény 2010-es módosítása ezeknek körét és nagyságát szűkítette ugyan, de nem szüntette meg őket. Továbbra is lehet büntetést kiróni a közigazgatási szervekre, ha a nyilvánosságnak szóló információ nem felel meg a törvénynek (ebbe gyakorlatilag a közigazgatási szervek teljes tevékenysége beleérthető), illetve mindenki másra, beleértve a magánszemély vállalkozókat, ha a veszélyre figyelmeztető feliratokat nem írják ki szlovákul. A törvény továbbra sem határozza meg, milyen típusú kihágásért milyen nagyságú szankció jár, csupán annak alsó és felső határát jelöli meg 50 és 2 500 euróbán. A kisebbségi nyelvtörvény 2011-ben vezette csak be a szankcionálás lehetőségét. Az államnyelvtörvénnyel szemben pontosan meghatározza azt a 8 kihágást, amiért pénzbüntetés jár. Az egyes kihágásokért járó büntetés nagyságát a kisebbségi nyelvtörvény sem pontosítja, de megadja a büntetés nagyságát meghatározó szempontokat. Fontos megemlíteni, hogy az államnyelvtörvény megsértéséért nem csak az államnyelvtörvény alapján lehet szankciókat kiróni. Mivel az államnyelvtörvény nagyon széles körű társadalmi viszonyokat szabályoz, sokszor más szervek is eljárnak az államnyelvtörvény megszegése esetén. 2010-ben például a Szlovák Kereskedelmi Felügyelet szankcionált az államnyelv megsértéséért a reklámokról szóló törvény alapján, és a Frekvenciatanács a Műsorszórásról szóló törvény alapján. A szankciók esetében nem az a fontos, hogy mire vonatkoznak, hanem puszta létük és félelemkeltő hatásuk. A nyelvhasználati szabályozás áttekinthetetlen és egymásnak ellentmondó, ezért az átlagpolgároknak kevés lehetőségük van igazodni hozzá. A szankció léte arra ösztönzi őket, hogy minél nagyobb mértékben használják a szlovák nyelvet, mert a szabályozás ismeretének hiányában ez az egyedüli biztos dolog, amiért nem jár büntetés. A kisebbségi nyelvhasználat szankcióinak nincs ilyen hatásuk, aminek egyik oka, hogy politikailag elképzelhetetlen a szankciók alkalmazása. Sok szó esett arról, hogy a szankciók helyett inkább ösztönzőkkel kellene az államnyelvtörvény betartását elősegíteni. Eddig senki nem állt elő ösztönzőkről szóló javaslattal. Ennek legkézenfekvőbb oka, hogy az államnyelvtörvény végrehajtása mindig is biztosított volt, annak alkalmazásához a feltételek adottak, megsértésére nem kerül sor. Egyszerűen nincs mit ösztönözni, illetve további ösztönzés már a kisebbségi nyelvhasználók befolyásolásával valósulhatna csak meg. Az államnyelvtörvény csak egy általános rendelkezést tartalmaz, melynek alapján az állam köteles elősegíteni, hogy mindenki megtanulhassa az államnyelvet. Az ösztönzők hiánya azonban rendkívül súlyos a kisebbségi nyelvtörvény esetében. A kisebbségi nyelvhasználat gyakorlati feltételei ugyanis nem adottak, és ezek szankciókkal sem teremthetők meg. Az államnak elsősorban lépéseket kellene tennie a kisebbségi nyelvtörvényben foglaltak végrehajtásához. A hivatali nyelvhasználathoz nyelvi és módszertani segítségre 279
