Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Fiala-Butora János a) inojazyčných televíznych relácií 9a) s titulkami v štátnom jazyku alebo s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním v štátnom jazyku, b) inojazyčných rozhlasových relácií s ich bezprostredne nasledujúcim vysielaním v štátnom jazyku a rozhlasových relácií v regionálnom vysielaní alebo lokálnom vysielaní určených pre príslušníkov národnostnej menšiny vrátane podujatí v priamom prenose, f) v jazykoch národnostných menšín a etnických skupín v Slovenskom rozhlase, 11) j) podujatia v priamom prenose so simultánnym tlmočením do štátneho jazyka v rámci inojazyčnej relácie. (2) Inojazyčné audiovizuálne dielo určené maloletým do 12 rokov šírené vysielaním musí byt: dabované do štátneho jazyka okrem vysielania audiovizuálnych diel určených maloletým do 12 rokov v jazykoch národnostných menšín v rámci inojazyčných televíznych relácií podľa odseku 1 písm. a). Kisebbségi nyelvtörvény § 5b - Občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine, majú právo rozširovať a prijímať informácie v jazyku menšiny prostredníctvom Rozhlasu a televízie Slovenska. Regionálne a lokálne vysielanie televíznej programovej služby alebo rozhlasovej programovej služby v jazykoch menšín sa realizuje za podmienok upravených osobitnými zákonmi. 7) A nyelvtörvények az írott sajtóra vonatkozóan nem tartalmaznak szabályokat a már említett, földrajzi nevekkel kapcsolatos rendelkezéseken kívül. Az államnyelvtörvény 5. § (4) bekezdése a szlovák nyelv használatát írja elő a sajtókiadványokban, de a kivételeket a sajtótörvény hatáskörébe utalja, amely lehetővé teszi a kisebbségi nyelvű sajtótermékek megjelenését. Az elektronikus média esetében azonban korántsem ennyire idillikus a helyzet. Az államnyelvtörvény a szlovák nyelvű műsorszórást követeli meg, néhány kivétellel. E szerint kisebbségi nyelvű sugárzásra lehetőség van az állami Szlovák Rádió és TV-ben, amely korlátozott mértékben tud a kisebbségek igényeinek megfelelni. Az állami magyar rádióadás hagyományosan népszerű, a TV-adás viszont nagyon korlátozott terjedelmű. Általánosságban elmondható, hogy a kisebbségi nyelvű sugárzás sem idejét, sem az anyagi ráfordítást tekintve nem éri el a kisebbségek arányának megfelelő szintet. Ami a magán- és önkormányzati tulajdonban levő regionális és helyi adókat illeti, az államnyelvtörvény akkor ad lehetőséget más nyelvű tévéműsor sugárzására, ha az feliratozva van államnyelven, vagy közvetlenül a kisebbségi nyelvű adás után a műsort államnyelven megismétlik. Ez a kikényszerített kétnyelvűség nagyon nehéz helyzetbe hozza a kisebbségi nyelven sugárzó adókat. A kisebbségi nyelven sugárzott műsorok vagy sokkal drágábbak a feliratozás miatt, vagy pedig gyakorlatilag kétnyelvű sugárzásról van szó, fele részben kisebbségi, fele részben államnyelven. Élő műsorok kisebbségi nyelvű sugárzása szinte lehetetlen a szabályozás miatt, mert szimultán tolmácsolást kívánna meg. A reklámokra vonatkozó már említett szabályozást is figyelembe véve az eredmény az, hogy kisebbségi nyelvű kereskedelmi TV-adó egy sem működik Szlovákiában. Önkormányzati fenntartású TV-társaságok léteznek, ezek azonban nem kisebbségi nyelven, hanem két nyelven sugároznak, és nagyon korlátozottak a lehetőségeik, ami a saját műsor készítését illeti, illetve ezek jelentős többletköltséggel járnak. A szlovák nyelvű műsorszórást „természetesen" semmi nem korlátozza, magyar több272
