Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Fiala-Butora János beleértve és külön kiemelve az idegen nyelvű kiadványokat és műsorokat is. A kisebbségi nyelvtörvény megengedi a kisebbségi megnevezések használatát, ez a kivétel azonban sokkal szűkebb, mint a főszabály. Egyrészt csak a kisebbségi nyelven „bevett és használt” (vžité a zaužívané) kisebbségi megjelölésekre vonatkozik, ami meglehetősen bizonytalan kategória. Nincs objektív feltétele annak, hogy mi számít bevett és használt megjelölésnek, és a törvény nem is nevesít olyan szervet, amely ezt hivatott lenne megállapítani. Másodsorban, a kivétel nem vonatkozik a kartográfiai művekre. Tehát tilos például magyar nyelvű turistatérképet kiadni, és tilos szlovák térképen feltüntetni a kisebbségi nyelvű megjelöléseket. Legfőképpen azonban a kivétel az államnyelvű megjelölés mellett, nem pedig helyett, engedi mega kisebbségi nyelvű megjelölés használatát. Tehát például egy magyar újságban vagy tankönyvben az ország fővárosának Bratislava-Pozsony néven kell szerepelnie, egy magyar térképen pedig Bratislavaként. Ez a két nyelv teljesen eltérő nyelvtana miatt nagyon nehézkes, a szlovák nevek magyar helyesírás szerinti ragozása megoldhatatlan. Ennek a szabályozásnak az abszurditását jól mutatja, hogy tudomásunk szerint nem került végrehajtásra: a magyar nyelvű nyomtatott és elektronikus sajtóban csak a magyar megnevezéseket használják, a törvény előírásával ellentétben. Véleményünk szerint semmi nem indokolja egy ennyire restriktiv szabályozás meglétét. A szabályozásnak csak az állami szervek és közigazgatás céljaira használt nevekre kellene kiterjednie, a sajtóra és szakmai kiadványokra nem. Az állami szféra névhasználatában pedig egyenrangúként kell megjelennie a kisebbségi nevek egy részének. Ezek meghatározásához elfogadható a „bevett és használt” kategória, amennyiben az tartalmazza mind a kisebbségek által lakott, mind a számukra történelmi jelentőséggel bíró településeket. Az egyenrangúság fontos része az is, hogy a kisebbségi megnevezés önállón is használható lehessen, ne csupán a szlovák megnevezés toldalékaként. Egy két nyelven megfogalmazott közigazgatási határozat esetében például a magyar szövegnek a község magyar nevét, a szlováknak a szlovákot kellene használnia. 14. Közfeliratok államnyelvtörvény § 3a - Používanie štátneho jazyka v oblasti geografických názvov V štátnom jazyku sa uvádzajú názvy obcí a ich častí, 7a) názvy ulíc a iných verejných priestranstiev, iné geografické názvy, 7b) ako aj údaje na štátnych mapových dielach vrátane katastrálnych máp; tým nie je dotknuté používanie jazykov národnostných menšín podľa osobitného predpisu. 7c) § 8 - Používanie štátneho jazyka v ostatných oblastiach verejného styku (6) Všetky nápisy, reklamy a oznamy určené na informovanie verejnosti, najmä v predajniach, na športoviskách, v reštauračných zariadeniach, na uliciach, pri cestách a nad nimi, na letiskách, autobusových staniciach a železničných staniciach, vo vozidlách verejnej dopravy sa uvádzajú v štátnom jazyku. Ak obsahujú text v iných jazykoch, inojazyčné texty nasledujú až po texte v štátnom jazyku a musia byt obsahovo totožné s textom v štátnom jazyku. Inojazyčný text sa uvádza rovnakým alebo menším písmom ako text v štátnom jazyku. V nápisoch a oznamoch určených na informovanie verejnosti 264
