Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
A szlovák nyelvhasználati szabályozás elemzése... A másik fontos probléma a 20%-os küszöbbel, hogy a nyelvhasználati jogok gyakorlati alkalmazását is ellehetetleníti. A kisebbségek által lakott községek nagy része ugyanis olyan körzet, illetve megye területén fekszik, amelynek székhelyére nem terjed ki a kisebbségi nyelvtörvény hatálya. Ezért a körzeti, illetve megyei hatáskörű szervek előtt nem használhatók a kisebbségi nyelvek. Hasonló okokból a helyi szinten kisebbségi nyelven indított eljárás másodfokon már csak államnyelven folyhat, ami arra ösztönzi a feleket és a hivatalokat, hogy helyi szinten se éljenek a kisebbségi nyelvhasználat nyújtotta lehetőségekkel. A legfontosabb kérdés azonban nem magának a 20%-os küszöbnek a megléte, hanem annak megértése, hogy mi ennek a küszöbnek a szerepe. A küszöb bevezetése általában abból az objektív megfontolásból fakad, hogy a nyelvhasználat biztosítása bizonyos számú kisebbségi nyelvű beszélőt kíván. A szlovák jogban azonban nem ezt a szerepet tölti be. A kisebbségi nyelvhasználat ugyanis a küszöb fölött sem biztosított, csupán lehetőség, amivel a kisebbségi beszélő vagy tud élni, vagy nem. Például a hivatalnokok ott sem kötelesek beszélni a kisebbségi nyelvet - az ügyfél szerencséjén múlik, ki elé kerül. Vagy például a községek feltüntethetik az utcaneveket kisebbségi nyelven, de nem kötelesek erre. A küszöb alatt pedig ez a lehetőség sem létezik. Például ha a magyar ügyfél Pozsonyban egy általa ismert magyar hivatalnokhoz vagy orvoshoz kerül, az államnyelvtörvény alapján szlovákul kötelesek kommunikálni. A küszöb felett tehát megengedett, de nem biztosított a kisebbségi nyelvek használata, alatta pedig tiltott. Ez pedig semmivel nem indokolható. A küszöb funkcióját az egyes nyelvhasználati területeken az alábbiakban részletesen elemezzük. A törvény a küszöb bevezetésével kizárja a Karta által biztosított jogok gyakorlásából azokat a személyeket, akik nem az említett községekben laknak. Ez olyan szűkítő értelmezés, amely nem egyeztethető össze a Karta céljaival, és mindenképpen módosítani kell. Javasoljuk, hogy a nyelvtörvény töröljön el mindenféle küszöböt, amely a kisebbségi nyelvek használatának tiltására vonatkozik. Ha az országban csak két beszélője van is egy nyelvnek, akkor sem tiltható meg számukra, hogy egymás között ezt a nyelvet használják, ha ezzel másoknak nem ártanak. Küszöb bevezetése csak a konkrét nyelvhasználati jogok biztosítása céljából indokolt. Itt viszont nem lehet egy általános fix határból kiindulni. Teljesen mások az objektív feltételei például a hivatali írásbeli nyelvhasználatnak, a közfeliratozásnak vagy a rendőrséggel való szóbeli kommunikációnak. Ezekre külön szabályozás kell, hogy vonatkozzon. Ugyanakkor minden küszöbre érvényes, hogy a helyi demográfiai és történelmi viszonyokból kell kiindulnia. A kisebbségi nyelvtörvény területi hatályával kapcsolatos kérdés Szlovákia területi beosztása is. Az ország nyolc megyéje és 83 körzete úgy lett kialakítva, hogy a lakosság 15%-át kitevő kisebbségek egy megyében sem, és csak 3 körzetben alkotnak többséget. Ez nagyban megnehezíti a kisebbségi nyelvek használatát a gyakorlatban a már fent említett okokból. A Karta 7.1 cikk (b) pontja alapján az érintett államok kötelesek tiszteletben tartani a kisebbségi nyelvek területét, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze a nyelv támogatásának akadályát. Tehát nem csak új felosztás kialakításakor kell figyelemmel lenni erre a cikkre, ami sajnos 1996-ban és 2001-ben nem történt meg, hanem a jelenlegi közigazgatási felosztást kell összhangba hozni vele. 251
