Tóth Károly (szerk.): Nyelvi jogok. A kisebbségi és nyelvi jogok helyzete Szlovákiában. I. Jogsegélyszolgálat 2009-2011 - Nyelvi jogok 1. (Somorja, 2013)
Elemzések, felmérések, összegzések
Fiala-Butora János A 7.1 cikk (b) pontjának csak úgy lehet eleget tenni, ha az ország közigazgatási felosztása megváltozik. A jelenlegi megye- és körzethatárok semmilyen gazdasági, történelmi, vízrajzi vagy más indokkal nem igazolhatóak, egyetlen céljuk a magyar kisebbség által lakott területek szétszabdalása volt, ami a magyar nyelv használatának ellehetetlenítését vonta maga után. Minden gyakorlati probléma nélkül kialakíthatóak olyan körzetek, amelyben a magyar nyelvet használók többségben vannak. Egy rutén többségű körzet kialakítására is van lehetőség. 4. A kisebbségi nyelvekre vonatkozó szabályozás személyi hatálya Alkotmány - 34. cikk (2) Občanom patriacim k národnostným menšinám alebo etnickým skupinám sa za podmienok ustanoveným zákonom zaručuje okrem práva na osvojenie si štátneho jazyka aj b) právo používať ich jazyk v úradnom styku, Kisebbségi nyelvtörvény § 2 Používanie jazyka menšiny v úradnom styku (1) Ak občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine a majú trvalý pobyt v danej obci, tvoria podľa dvoch po sebe nasledujúcich sčítaniach obyvateľov v obci najmenej 15 % obyvateľov, majú právo v tejto obci používať v úradnom styku jazyk menšiny. A kisebbségi nyelvtörvény az állampolgárok nemzetisége, nem anyanyelve alapján határozza meg azokat a településeket, ahol a törvényt alkalmazni lehet. Az Alkotmány is hasonló módon, a kisebbségi nemzetiségű személyek jogaként definiálja a kisebbségi nyelvhasználat jogát. Mivel a magyar nemzetiségű lakosok száma alacsonyabb, mint a magyar anyanyelvűeké, ez a megközelítés számos személyt kizár a törvény biztosította jogokból. Külön problémát jelent a magyar anyanyelvű romák esete. Ha a valóságnak megfelelően roma nemzetiségűként és magyar anyanyelvűként jelennek meg a statisztikában, akkor a magyar nyelv használatára nem jogosultak, a romáéra viszont igen, amit esetleg nem is beszélnek. A rutének és ukránok számára is hasonló problémát jelent, hogy bár gyakorlatilag ugyanazt a nyelvet beszélik (az ukrán/rutén nyelv szlovákiai változatát), a statisztikákban nemzetiség alapján külön szerepelnek, ezért a törvényben biztosítottjogokkal csak akkor tudnak élni, ha külön-külön elérik az előírt küszöböt. A Karta ezzel szemben nem a kisebbségi nemzetiségű személyek jogait védi, nem csupán számukra biztosít jogokat, hanem a kisebbségi nyelveket általában. Ezért a szlovák törvényi szabályozás ellentétes a Chartával. A fenti probléma megoldására azt javasoljuk, hogy az alkotmány és a kisebbségi nyelvtörvény is a nemzetiség helyett az anyanyelvet vegye figyelembe a nyelvhasználati jogok személyi hatályának meghatározásához. 5. Hivatalos nyelvhasználat államnyelvtörvény § 3 - Používanie štátneho jazyka v úradnom styku 252
